Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság VIII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Tudománypolitikai Munkabizottság, 1986 (HU BFL XXXV.13.a/12)
1986
\ í ÜZMECSm 93 \ ! az eddiginél nagyobb és szélesebb körű összefogásra van szükség, hiszen a la! ttsece Vem kosság egészének jelenlegi általános képzettségi szintje mellett lelassult a gaza orvosaink dasági fejlődés. Nemzetközi összehasonlításban előnyeink csökkentek vagy iá nk megszűntek, és hovatovább társadalmi problémává válik, hogy szellemi erö-H : j , , forrásaink alacsony fokon hasznosulnak. Ha figyelmünket valóban azokra az Jcr)rH •> f ! üj társadalmi, gazdasági és kulturális kérdésekre fordítjuk, amelyek a mai vi-jffff 8 ‘ 5: szonyoknak és a jövő igényeinek megfelelő válaszokat követelnek, el nem keh uj ■ rülhetjük a szembesítést a technikai műveltség terén kialakult tennivalókkal. mun‘ Nem kerülhetjük el a szembesítést a hazai műveltségkép más problémáival sem. Ismert tény, hogy a közművelődési feladatokról is kialakultak sémák, melyek szerint valami olyan idillikus helyzet megteremtése a cél, amelyben a lat kosság sok jó könyvet olvas, színházba, hangversenyre jár, mentálisan és fizip ’Zazauba. kailag is egészséges eletet cl. versel, fest. sportol, tanul, végül is boldog, kichüy^ műegyensúlyozott. Mindezek hatásara az emberek sokkal jobban szeretik egymást - S 'l&fV mi‘r MV,S és kulturális létesítményeinket: elégedetten nyugtázzák azt a társadalmi gondosé .V, 1 • kodást, ami körülveszi *öket. Ezzel szemben sokan vannak, akik ma kevesebbet Uiniargy j művelődnek a hagyományos értelemben Egy a megőrizni kívánt életszínvonal HB n,<'’'in nagy érdekeben igen sokan nyolc óra helyett tizenkettőt dolgoznak Eközben sokat : ti.u't l.s adisznak és dohányoznak (ez ügyben is volna feladat), futólag olvasnak újságot e; ormiunk háttérzajl ént hallgatják a rádiót, és este fáradtan elnyúlnak a tv-képernyő j ír < .i Ka.ni.o előtt Meglehetősen i ,ssz hatásfokkal sokan most kezdik megtanulni, hogyan fij :'l,Kri 11 Kell úgy dolgotni, hogy versenyhi pessé váljunk a világban Az előbb említett 1"!;G; ie ensegben néni is egyszerűen a „több", hanem a „masfajta munkáról van an kuitoiv iegítobb a háztáji gazdálkodás fejlődése váltotta ki azt a kényszert hogy ) í nagyüzemi (tsz, allam gazdaság) fejlett és szakosodott munkamegosztássá' *r *'á> '■ 11 izemben a háztájiban a gazdálkodás egészét kellett birtokba venni Hasonló 1 1 1 ^ ’ h ly/et i k- vállalkozások vgmk-k esésében is Az itt folyo tevékenységhez- "n :. embereknek több ismeretre és más gondolkodásmódra van szűk :• gur í ‘r"L ‘ o nt . tömunkah-ivói Mindebből köveik .■ ik hogy többet érthetnek meg . ?$0§ 11Pi: *' g <d • b )• ri tagból és másként foci álodnak ériékiteietei Ahhoz kv ' ül. .-i’ :á .és segitségr* -zükscu Hí •aáteszeír s*w*-.» ■ v ibt -Ui.uású mv.okfl-it-iyer i> haiouli követelmény • < • Jl •*’ . in •>: ’ ,'edóei ;od- gv.nap.iásra k<rr. szer 'nek az «>m. ; icsak .noyos berek. I Ah; íz hogy elju tunk oda ahol (majd) lennünk kell nemcsak jobb irányítás- !U kPlk r?a' ,;J van ÍZI*KS<-‘R' hanem sokkal műveltebb lakosságra w. Ha ez megvalósul, csökíunk iku' uken majd azoknak a gondoknak a száma, amelyeket ma nagyieszt csak az iparbún vélünk felismerni. Ha majd a technikai műveltség olyan társadalmi köze• te it • iog> gt*t teremt, amely képes felismerni az alkotó munka értéket, valószínűleg meg h Va>i (r ,s becsülni, es erre nem kell majd sem pénzzel, sem szabályozó intézkedeib lecnn.Kai sekkel ösztökélni. Akkor majd irányítani is könnyebb lesz, különösen, ha adin es "a__ digra megtanuljuk annak fogásait is... yiK ióriása. és karakté • • • k^meovató- Van m°K egy f'Syelmet érdemlő elmaradásunk (vagy tulajdonságunk?), mely- 1 8 " lyel azért is többet kell törődnünk, mert szorosan összefügg az említett problétprmé ti mákkal. Mi olykor kevésbé igazodunk a külső körülményekhez, inkább meges,z'" magyarázzuk magunknak, hogy azok miért nem jók. Gyakran úgy tűnik, inléciobban kább a villiKtó' várjuk, hogy olyan legyen, amilyen nekünk kedvező, ahelyett, , éae nnelt hogy m* alkalmazkodnánk hozzá. Kicsiben talán szemléletes példa, hogy keres-I e. kedelmünk máig sem tudott igazán áttérni az „eszi, nem eszi, nem kap mást" lletvé azon i gyakorlatáról a vásárló igényeihez igazodó szolgalatra. Nemcsak a kereskedeknázására lem de az ipar sem f*8yeli az igényeket, sőt még a másik iparág vagy vállahnikai kul lat érdekeit sem veszi figyelembe (kevés ország van, ahol ilyen alacsony a ai K I kooperáció vagy a megállapodások betartásának színvonala). Mi gyakran hisztudiuk hpszűk azt‘ b°8y íoljban tudjuk, másnak mit kell tennie, akarnia, és ez a fajta 7ílnh magatartás sajátos paternalista fellépés vagy gondolkodás formájában jelenik z a Da I meg. Ha mi ezt csak magunk között alakítanánk ki, akkor is sok gondunk ma-I 1 ll n 1 \[ J S " ~ ■“—~ 1 ~ 1 ■ —■c - ..... 11 1 f - ■■ ■ ■ ■ - - ^ . ...
