Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság VIII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Aktíva értekezletek jegyzőkönyvei, 1966 (HU BFL XXXV.13.a/7)
1966-02-04
Sorolhatnám a szempontokat, melyek egyenként és összességében arra utalnak, hogy a népgazdaságban az előrehaladás legfőbb alapja a gazdasági hatásfok hatékonysága, raolyot úgy iu lobot kifejezni, hogy fejlődősünlí minőségi követelményei, minőségi oldala von elő** turbón. 13a jut kifejezésre a Központi Bizottság lyó4. decembori határozatéban is mely a gazdasági teondőkkol ogyidojiilog konkrét feladatként jolölto mog a gazdaság irányi tusi rendszer folíilviz agáié oá t és reformjának előkészítését. Tulajdonképpen önnek a határozatnak a nyomán indult meg a munka, melynek első szakasza lezárult és melynek a kritikai olernzéuo » a fennálló gazdasági rend kritikai elemzése - volt óu olyan irányelvek meghatározása, melyek alapul vehetők az irányítás konkrét szerkezetének, módjainak kidolgozására. Ez az anyag az olvtarsak olőtt van, oz képezi n további munka alapját és az ohhez fűzött megjegyzések, javaslatok, észrevételek az ár- és bér kérdések, az irányítás további föladatai kialakításának célját tükrözik és segítik elő. Talán még arról, miért reform célkitűzőnőkről van szé? Kritikai elemzés kapcoán világossá vált, hogy az oguuz gazdaság fejlődésóbon bekövotkozott változások a szocialista őpitu munka előttünk állé föladatai természetükben és lónyogükbon különböznek azoktól, molyokot fejlődésünk korábbi szakaszaiban megoldottunk és ezek a feladatok természetüknek r.iogfölelő irányítási mődszorokot, eszközöket kívánnak, figyolombo véve azt, hogy népgazdaságunk bonyolult sági foka számottevően mognüvokedott. Nyilvánvalóvá vált a kritikai elemzés kapcsán, hogy nem vozothotnek kielégítő orodmónyro, ha csalt azt vesszük szemügyre, hogy a maglévő irányítási oszközükkol hol, milyen mórtókbon, hogyan lehet javítani annak érdekében, hogy a leghatásosabban a logjobb irányítási eszközökhöz, módokhoz jussunk ol. Ezen az egész lárdáslp,őóoxi,pra belül van ogy problémaikor, mely egyaránt érdekli az érintetteket. Ez az, hogy a mai irányítás rendszere hozzá var kötvo ogy u^novozott turvutasitási, vagy terv lobont á fűi rendszorhoz, moly nőm egy ouotbon maga után vonja, hogy a végrehajtásra váró jelenlegi feladatok sok holyon és sok szorapontból nőm mog^ oldhatók, vagyis az olőrohaladúst fékezik. Az ügyekben való döntési jog, a lehetőség túlzottan koncentrálódik olyan szerveknél, ahol bár szükségesebb, de nincsenek mog éu rom is lekötnek mog minden esetben a szükséges helyi ismorotok. Ezért nyilvánvaló, hogy a reformnak nőm lőhet célja valami ogyuzorü szorvozoti, vng^ podig ilyon jogrendi átalakítás, moly az élő gyakorlatnak ellenkezője, ha nőm a rendelkezésre álló tapasztalatok és az olöttünk álló feladatok figyelombovótolóvol történjen. A szó igazi értelmében azt célozza, hoj>;y mogfolelSan alakítsuk a gazdaságirányítási ronozorünknok azt az ölömét. A munka - bár az első szakasza lezárult - moly még olöttünk áll bonyolult , ossz evői 'c feladat, u nőm kevesebb, mint amennyit eddig elvégeztünk. Nyilvánvaló, az egész reform magvalósítása, bovozotéso, alkalmazása előtt nagyon sok róüzletkérdést kell tisztázni. Talán az oÍvtársak érezték és érzik az anyagból, hogy itt még nőm az ogjou feladatok konkrét kivitelezésének módja korült nogfogalmuzásra, hanem az egész irányítási reformnak legalapvetőbb koncepción bolüli lényege, melyet lm a vitalc és a jelenleg folyó munka helyesnek talál t>-- < lel üétiolei alkalmasait orra, liogy azokat konkrét formába öntsük, a gyakorlati alkalmazására megfelelően kidolgozzuk. Ennek értőimében kérem az olvtúruak véleményét, megjegyzését, kritikai ószrovótolot ugy, hogy nz anyag őzen vonásaira is legyenek tekintettől. . / . j * m m
