Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság VIII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1979 (HU BFL XXXV.13.a/4)

1979-06-21

a gyászoló hozzátartozók helyett a hivatali eljáráso- kolattal látnak el. A rákoskeresztúri új köztemető , . „ oihniuo^oii kát, beszerzik a halotti bizonyítványt, intézik a főbejáratának helyreállítására 1967-ben kerül sor A A kegyelet útjának hatvanévi nyomkövetese kü- mondani. Egy rosszul felfogott, vagy elhelyezett nyugdíjjal kapcsolatos és segélyezési ügyeket. csepeli temetöbe^ lünféllí gondokró1 tudósit Feitöré“k - sokszor műtárgy megbontja s rparcella vagy akár az egész Magyarországon - mint azt az eddigiek is érzé- mes, a jelen minden technológiai és kegyeleti köve megoldhatatlannak látszó feladatok a temetőkkel, temető egysegét. Az olasz temetőkben már a század keltetik — bizonyos temetkezési változtatások ói telménvét kíelpoíta RZci • vagy a temetőkben. A gondok okai: oda nem figye- « eleje óta szigorú előírások szabályozzák a siremle­­j formák és eljárások különböző ellenállások - ese- és Szily Imre Balázs belsőépítész terve1? alapián^A 1ÓS’ közöny’ meg nem értés’ vagy éppen szúkös kek felállításának milyenségét és lehetőségeit; meg­mint más országokban vagy az európai nagyváro- szerű, modern keretekerStes^eJel^ rTvauíí [etücai problémát jobbéra S° Külföldön például már régen ismeretesek azúr- £££ 3 —bem “ SeSÍi natemetok, amikor 1970 körül a Farkasréten és az Dr. Bozsik József, az intézet egyik korábbi igazga­­a sírkertek művészi közállapotáról? A régebb, múlt- ^* vet a kb Mél. ; uj köztemetőben kezdenek urnákat földbe temetni. tója kezdeményezésére alakul meg 1971 szeptembe­­ba" ~ kuloí1°!en f. I5]erepef‘ “ esetében - a '^nnek és a * a temelő esztétikájára is kell, hogy Kévés a propaganda, a tömegtájékoztatási szervek rében a Temetkezési Fejlesztési Társulás. A társulás temetők művészetéről, a síremlekmuveszet erzel- J ' erdeklodese sem fordul különösebben a temetők és a célkitűzése, hogy a temetkezés ügyeit az egész or­­mekre hatásáról és a művészi közízlés fejlesztéséről v( natK0Z e • temetésügy felé. A probléma azonban nemcsak eb- szágban segítse előbbre vinni bizonyos egységesítő­­a napilapok és folyóiratok sokat cikkeznek. Az erre A temetőknek kegyeleti szerepük mellett, közmű- 3 ben kereshető. A krematórium ügye is meddig hú- seket, tipizálásokat vezessen be igyekezzék a temet­­val0 iIletékesséSet pediÖ olyan nevek fémjelzik. velődési rendeltetésük is igen jelentősek. Ennek ér­ződik? Előbb maradiság és ellenállás a megvalósítás- kezés legfőbb problémáit közös erővel megoldani mint Lajta Béla építőművész vagy Petrik Albert épi- dekében az intézet 1977-ben ismertető, eligazító írá­sai szemben, majd később éppen a szükséges anya- A társulás érdekképviseleti szerve is az összes'te­­tésztörténész, továbbá művészek és művészettorte- sokat bocsát közre Szerényi Sándor szerkesztésé­giak hiánya, vagy pedig más, lényegesen sokkal fon- metkezési intézetnek. Működésének eredményessé­­nészek hosszú sora. ben kiadja az Ismertető a Mező Imre úti temető tosabb feladatok hátráltatják felépítését. Kisebb ge és hasznossága oda vezet, hogy majd 1979 januá ’ Ki teszi szóva a sírdombok vagy síremlékek és Munkásmozgalmi Panteonjáról című füzetet, amely­dolgok megvalósítása is késlekedik. 9-étől kezdődően Országos Temetkezési Társasán különösen a hamufülkék giccsbe fulladó. ízléstelen nek életrajzi ismertetőit dr. Sárdi Lászlóné írja, a Az ember alapvető joga — figyelemmel az egyéb- néven működik. 1 agyondíszitését? fényképfelvételeket Jakab Sámuel készíti. közefJszaégügyi előírások betartására Az utóbbi évek soron következő lépése az intézet Ki és mikor mondja meg, hogy egy-egy síremlék. Meaielenteti továbbá a Tájékoztató a Mező Imre InlÍfk i 6 lo-kiszabaclon rendelkezzek. Ná- adminisztrációjának korszerűsítése. Számítógépek vagy urnafülke nem méltó az elhunyt emlékéhez, de úti sírkert munkásmozgalmi és mártír halottainak mí í r ‘R,y A hamvasztott tete: alkalmazásával teszik gyorsabbá, megbízhatóbbá és nem méltó a temető képéhez sem? elhelyezési rendjéről, valamint a Tájékoztató a Me­^*'71 a h°ZZáta,n®Z°k csak a temető könnyebben áttekinthetőbbé a temetkezés teljes ad- Hazánkban a közterületi képzőművészeti alkotá- z- j úu sírkert neVes halottainak elhelyezési rend­p th , 1 ’ aZ° a 6 nem vihetik, az minisztrációját, ezzel is újra, mintával szolgálva más sok felállításának szigorú előírásai és szabályai van- jéről készült kiadványokat, hogy ezekkel is segítse a tézSr^ A^hamvalnak^^m^hpara Ín' te^e‘kezé« intézeteknek. nak. A művek elbírálására hatóságilag felkért - >irkert látogatóinak könnyebb eligazodását, zkedik. A hamvaknak a temetőben, vagy akar más A Fővárosi Temetkezési Intézet 1976-ban új szol­­művészekből és művészettörténészekből álló — zsü­e yen való elszorasa — szemben a külföldi példák- gáltatást dolgoz ki, a biztosított temetkezés kísérleti ri jogosult, melynek határozata ellen — sérelmes a * neI^ TMegengedett­­bevezetésére. Ennek keretében az intézet vállalja a döntés esetében — a kulturális miniszterhez lehet Hatvan év, a Fővárosi Temetkezési Intézet torte-A temetestortenet számos példáját lehetne felhoz- halál esetére szóló temetkezési szolgáltatásokat In­­fellebbezni tehát a végső szó kimondása a kulturá- netében megközelítően három aktív generációt je­ni ezeknek tarthatatlanságára, valamint arra, hogy kább csak vállalná, mert az illetékes minisztériumok lis kormányzaté. A temetőre ez a rendelet nem vo- lent, illetve a harmadik nemzedék esztendei a jelen a tar csak ebben az évszázadban mennyi minden mind a mai napig nem nyilatkoztak ezen nemcsak natkozik pedig a temető közterület, mely meghatá- évei. Az intézet egész története dokumentumok fel­sokkal előbb es sokkal kevesebb ellenvetés közepet- szociális, hanem humánus elképzelésekre is utaló rozott időben naponta fogadja látogatóit, hazait és használásával nem dolgozható fel, hiszen története bevezetésre külföldön, mint nálunk. Az kezdeményezés bevezetésével kapcsolatos egyetérté­­külföldit egyaránt. A temető az emlékezés helye: egy világégés végével kezdődik es egy sokkalta bor­irodalom boseges példát szolgáltat mindezekre. sükről. A tervezett biztosított temetés pedig nagy se­­múltunk és történelmünk bemutatása. A temetőlá- zalmasabb világégésén keresztül jut el a mához. Sok Az intézet tenniakarasban - a szultös lehetőségei? gítséget jelenten különösen a nyugdíjasok és az togatónak azonban a kép, a jelenre is utal. Annak mindenről nincs írás, mert vagy nem is készült, vagy közepette sincs hiány. A Farkasréti temetőben, a Né- egyedüliek számára, mert kedvező módon, még éle­­minden hiányáért és jogos bírálni valójáért a mai ami volt,annak egy részé megsemmisült a háború vonalán 9 5-67 között; az Érdi ú, lükben megnyugtatóan, szerződésileg reZTkezhel Zt és nemzedékét éri a kritika. alatt, vagy az uténa kővetkező években. Az első ufZrór5"csyénl ~,k 1 , 1 ______ ^ o? ! ■I— —

Next

/
Thumbnails
Contents