Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság VIII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1979 (HU BFL XXXV.13.a/4)

1979-06-21

____ ~ .. - , . | ' é

I I

I u

K évtizeddel korábban, az ö segédletükkel jutottak | Széchenyi István a legnagyobb magyar, Deák Fea volt könyvtáros, a már említett Pribusz Dezső A Fővárosi Temetkezési Intéze ig g

mások. A második nemzedék most adta, adja át az renc a haza bölcse és Egressy Gábor hazánk derék _ a meghatottság hangján szól ma is a könyvtár- 1919—1979

I ügykört vagy a munkaeszközt a harmadiknak. fia. ról, amely ugyancsak a húszas években párszáz kő^

I Írások helyett a nyugdíjba vonultak emlékezete Az ő neve íródik az önképzőkör zászlajára az tettel indul, s négy és fél ezerre nő a kötetek száma

I tartott fenn eddig több mindent az utókor számára, 1934-es zászlóavatási és alapszabályt elfogadó ünmire 1945-ben beteljesedik sorsa: egy becsapódó

I s most, a kései feljegyzésbe kerülnek ezek. Az őre- népség alkalmával. gyújtóbomba következte en a uz mai a jg

gek visszagondolnak a munkásévekre és emlékez- Az ötven tagot számláló intézeti férfikórus 1940- likt

nek. Közülük nem egy, negyven-ötven munkában el- ben Kassán vendégszerepei, ahol egy századdal A háború után egy időre ismét fellángol a e v. I

| töltött esztendőt tud maga mögött a kegyelet szol- előbb, éppen névadójuk, Egressy volt a színpad ün- Kökény Dezső, aki a korábbi zenekar tagja, ugyangálatában. Akik még a felszabadulás előtt rokkan- népéit művésze. A volt énekkari tagok azokra a vercsak sok élmény részese, beszél az ismeret terjeszo + Posgay eza h

nak vagy öregednek ki a munkásból, kevésbé sze- senyekre büszkék csak igazán, ahol serlegeket, piaelőadásokról, melyeken esetenként az e oa as (1919 1. )

I rencsések. Nem bírják a munka nélküli életet, a tét- keiteket nyertek. tárgyától függően — közreműködnek a mu e ve o ^ Dr Ádámy István

lenséget. Ott ténferegnek az Egressy úti telep körül Az Országos Dalosverseny és Dalosünnep kétévencsoportok. (1926—1937)

nap nap után. Az Egressy út—Gizella utca sarkán ként ismétlődő rendezvényein — melyeknek jelsza- Egy ideig a kultúrterem — mely akkor meg a

I levő Pecze-féle kocsmába be-benéznek ugyan, de a va a: „Száll az ének szájról szájra” — a vallás- és Zászlós utcai bejáraton kívülről is megközelíthető t Rostagm A^üles

huzamosabb szórakozásra nem telik, tehát megint közoktatási minisztérium csoportgyőztesnek kijáró — művelődési otthonként működik, hetente négy (1938—1943)

köröznek a telep körül, mig egy-két év múlva ma- serlegét Szombathelyről 1936-ban hozzák el; az alkalommal filmet is vetítenek. Aztán lassan elcsen- Litvay (Lisziewicz) Nándor

I guk is megpihennek valamelyik temetőben. ezüstérmes csoport I. helyezettjének kijárót 1938- desedik minden. (1943_1948)

Kókai József ötven szolgálati évvel a háta mögött bán Székesfehérvárról; és az ugyancsak I. helyezés Minden kornak megvan a maga divatja, ideálja,

I vesz búcsút a munkától 1968-ban. Szálas, magas. serlegjutalmát 1940-ben Győrből. amely mindig más, mint az előtte jaroke. A vá ot ^°Zse

I derék ember ma is. Ügy mondja: kocsis volt. Ma fo- A M. D. E. O. Sz. I. Üzemi Dalosünnepén 1941- zó életmód is más igényeket í ta , uj szó so (

I gatosnak mondanánk, ha kellene a fogat, ötven évig ben és Jubileumi Dalosünnepén 1942-ben serleg, ilhonosít meg. t Szép József

I fogta a gyeplőt. Szerény matematikai számítás sze- letve emlékplakett a művészi teljesítmény jutalma. A mai fiatalok szórakozása a disco, kulturált) (1950—1962)

rint is — ha csak egy halottat szállított naponta a Csucsav Laios id és ifi ZöldKárolv Orszáeh törekvése pedig az önképzés, vagy a szervezett ok-I temetőbe - fél évszázad alatt több mint tizennyolc- Tivadai. ‘Sugár jenő‘, Krén ' Géza és András ‘ Béla tatás. A iTMnkah^h ^M^rmlníkÖliönte VlflT-lflíS

ezer, egy kisebb vidéki varos egesz lakosságát kite- énekkari vezetők karnaevok nevéhez fűződik az A ma embere inkabb vesz miylt k0 ‘ (196“ 1J '

I vö léleknek ő szolgáltatta a végső fuvart. Mind- énekkar min, negyedszázados működése. Egyre inkább nő a könyv iránti igény, es vés . t Laknet Gyula

I amellett önképzőkör! tag volt. Túr,i Mihály és Hikiseh Richárd vezetésével a tileheti' mta)k (1966-1907)

Ö is és a többi nyugdíjas is szeretettel idézik azt a zenhat tagú szalonzenekar, valamint a népes szín- A munkában kitűzött ce - t Kreil Vilmos

I tegnapot, amelyet már nem a napok mértékével, ha- játszó csoport Sárosi Ferenc és Juda Gyula irányi- Az intézet harmadik nemzedéke munKaja J 0968—1971)

I nem évtizedekkel mérnek. tásával sok rendezvényről, műsoros estről emléketa Bélának a Magyai parmuvesze

Jó szívvel emlékeznek vissza Matoss Józsefre, a zetes. évi számában megfoga mazo s p „...ha Dr' Bozsik

telep egykori vezetőjére, aki a szociális intézkedé- Az ötvenes évekre elfáradnak az önképzőkör tagmegvalósít S. ^c^udomány megdőlnek a régi szim(1971 1 )

I sek, valamint a kulturális élet kibontakoztatása te- jai. Megcsappan a kedv, elmaradoznak a nézők és gJ0Z a fel;m®sz keletkeznek Az erős ember szépet Czitron Lajos

I rén oly sokat tett, segített és fáradozott. a részvevők, csendesebb lesz a kultúrterem. kcresőlcikébcn ki^og alakulni a temetőnek az az (1972—1974)

I A húszas évek második felében önképzőkört ala- A számos tagot számláló és nagy népszerűségnek új "egységes művészete, amely egy új, egységes vir 1 - ■ S' d r mb

kítanak. Szórakozni, kultúrálódni járnak össze, egy- örvendő sakkor munkáját több neves mester segíti lőeszcmlélctből ered.” °U 0975—49751

I előre még csak maguktól, mert jól érzik magukat azokban az emlékezetes években, az önképzőkör vi”9

munka után is egymás társaságában. Az önképzőkör rágkorában. Különösen a gépkocsivezetők jelesked- Szeili Dezső

I Egressy nevét veszi fel. S rögtön felidéződik egy ko- nek ebben a szép szellemi sportban nagy szorgalom(1976— )

I rábbi emlék is; az iskolában azt tanultuk, hogy: mai és jelentős eredményekkel.