Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság VIII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1968 (HU BFL XXXV.13.a/4)
1968-12-26
s.ezeknek kifizetünk loo.ooo Ft-ot feleslegesen, mert ezek a fiatalok konkrét munkát nem végeznek, mely által demoralizálják magukat és a többi dolgozók körében is csökkentik a munkakedvet. Ha, mi ezt az összeget felhasználhatnánk effektive, az állandó dolgozók valamilyen formában történő javadalmazására, ez sokat jelentene. Gérnyi elvtárs: Január óta a Gazdaságpolitikai Osztály részéről rendszeresen részt veszünk PB, VB üléseken, vagy a kapott anyagokon keresztül figyelemmel kisérjük az uj gazdasági mechanizmussal kapcsolatos helyzet alakulását. Sok tapasztalat van. Mostani feladatunk, hogy az eltelt időszak ismeretei alapján készítsünk összesítést, mely novemberben kerül BPB elé. Ez hozzájárulás lesz a KB program szerinti ülésének témájához. A KB ülésének feladata lesz az 1968-as év értékelése és az 1969-évi célkitűzések meghatározása. Ehhez nyújt nagy segítséget a kerületek által tárgyalt ilyen témájú anyag. Az itt elhangzottakból is kicsendül, hogy van bizonyos fokú tiirelmetlen- 1 ség. Kikor az uj gazdasági mechanizmust 1968. január elsejével beinditot^ tűk azt mondottuk - bár 6-8 hónap múlva az indulás tapasztalatait értékeljük - ez a munka hosszabb évekre szoló folyamatos feladat, nélkülözhetetlen, hogy a bevezetés első hónapjaiban szerzett jelenségekre felfigyeljünk és ezeket rendszerezzük és vonjunk le megfelelő következtetéseket, de ne messzemenően. Van egy sor kérdés, ami az év elején másként vetődött fel, mint felvetődik jelenleg. Ezért többször pontosítani, igazítani kell. A nyereség is igen lényeges, de ebből még nem lehet értékítéletet levonni úgy, hogy ez tisztességet, vagy sem, A politikai és gazdasági szervek figyelmét fel kell hívni a tapasztalható túlzott felárakra és ha indokolt, adminisztratív módszerekkel is be kell ^vatkozni. A budapesti építőipar yo^umené|3gijif főbbet termel, mint korábban, de az átárazások és indexe lé sek/Treriy egesen növekedtek. Kereskedelem területén a nyereség általában magasabb, mint amit normálisnak és természetesnek lehet nevezni. Külkereskedelem területén működő ipari vállalatok nyeresége normaszinten mozog. Termelésről: célszerű lenne kettéválasztani, mert más Budapesten és más országos viszonylatban. Természetesen nekünk az a feladatunk, hogy elsődlegesen budapesti viszonylatban értékeljük, az elvtársaké pedig az, hogy a kerület ipari termelését értékeljék, ismerve az országosat is. Budapesten az a helyzet, hogy itt a termelés növekedése kizárólag termelékenységből jön, kivéve az építőipart. /Építőiparban a termelés 48 ?S-ban létszám növelésből, 2o /-bari termelékenységből, a többi egyebekből tevődik össze./ Meggyőződésünk, hogy az építőiparban sokkal több a felső tartalék, mint egy sor más iparban. Munkaerő-mozgás: nagyon jók voltak az elhangzott észrevételek, hogyan lehetne megfogalmazni kinek, kinek a feladatát lent, középen és fent. Budapesten kétségtelen nagyobb a munkaerő-mozgás, mint 196? azonos időszakában volt. Itt is be kell kalkulálni, voltak raechanizmusbeii kérdések, Munka Törvény könyv-adta lehetőségek és egyebek. De, nem biztos, hogy ez a munkaerőmozgás ilyen messzemenő következtetések levonására adhat okot. Amennyiben voltak és marad továbbra is akkor behatóan kell vele foglalkozni. Általános tapasztalat - a munkaerőgazdálkodás klasszikus megfogalmazásával - hogy a munkahelyeken a munkaerővel nem úgy történik az elszámolás, mint kellene és ennek az átlagbér sem szab gátat, az nem ösztönző, de nem is tiltja meg, hogy ne olyan legyen,,mint kellene. Itt sem szabad messzemenő konzekvenciákat levonni, de rá kell irányítani a gazdasági vezetők figyelmét. . / . _______________________________________________________________________________________________. “_____________í i,. - 7 - *
