Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság VIII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1967 (HU BFL XXXV.13.a/4)
1967-02-02
" - 17 -' (g "Önmagukért beszélnek a számok....." Igazuk van az elvtársaknak, de tudni kell azt .is hogy bizonyos határokon belül kellett mozognunk - terjedelem, stb-vel kapcsolatban. Lehet non kaptak kellő választ, legyen ez önkritika, de tény az is, hogy nem foglalkoztunk ennyire tudatosan ezzel a problémával a VIII. kongresszust követő években. Nyilvánvaló, ezen időszakra megfelelő adataink sincsenek. Mégis, szükséges volt fölhívni a figyelmet azért, hogy a következőkben a munkásszülők jó tanulmányi eredményt elérő gyermekei nagyobb számban jelentkezzenek középiskolába, főiskolára, egyetemre, mert a jelenlegi helyzet az, hogy az értelmiség újra termeli önmagát és kicsit jelentkezik egy olyan nézet, avagy gyakorlat, hogy a munkássziiló gyermeke legyen munkás, az értelmiségi szülő gyermeke pedig értelmiségi, hiszen "arra van hivatva". Ez az egészséges fejlődést nagymértékben gátolja. Igaz, melyet az elvtársak felvetnek; nagyon sok munkáskáder gyermeke nem esik ebbe a kategóriába, ugyanakkor ide tartoznak számosán a volt kizsákmányolók, deklesszált elemek, akik jelenlegi fizikai munkakörökben dolgoznak. Mégis azt mondom, hogy ez az össz-képet nem befolyásolja, mert ez csak kis százaléka és többségében ez a kategória megfelel a fizikai i j— dolgozók kategóriájának. I Ösztöndíj még csak terv, 1967-68-tól kívánják bevezetni, a gyakorlati végrehajtásra kapunk részletes utasítást. Kérés az, hogy párttaggyüléseken foglalkozzanak az elvtársak ezen kérdésekkel, - különösen vonatkoztatva az üzemekre. A pedagógusok szemléletével kapcsolatban; ha a napközibe beosztott pedagógusokról beszélünk, több csoportot lehet megkülönböztetni. Van egy törzsgárda, akik megszerették e munkát és ezek azok, akik a megőrzésen túl, igen komoly tartalmi munkát is végeznek a gyermekek tanulmányi színvonala és kulturáltsága növelése érdekében. Az életre, a munkára nevelés terén is itt jelentős eredményeket érnek el. De, ezek még nem a többséget jelentik. A nagyobb csoport átlagos szinten végzi munkáját és van egy kis rész, mely kifejezetten büntetésnek tekinti a napközis gyermekekkel való törődést, foglalkozást. Egy külön témát képezhetne a napközi és tanulószoba problematikája. Itt az egyéni érdek a közösségi érdekkel nem mindig tud szinkronban lenni. r Értelmiségi pálya alatt az orvos, mérnök, pedagógus, stb. értendő, moly egyetemi, főiskolai végzettséget igényel. Stadinger elvtárs kérdéseire nem könnyű válaszolni. Mégis, ismert az elvtársak előtt, hogy a VIII.kongresszus határozótilag az iskoláknál megszüntette a származás szerinti kategorizálást. Ez egyben azt is jelentette, hogy nem lehetett adatokat gyűjteni; sőt kifejezetten tiltó rendelkezés volt erre a minisztérium részéről. Még akkor is ha ezek nem a kerületi összképet adják, kérem az elvtársakat fogadják el, mert reálisak az adott két iskola Vonatkozásában és ez nagyjából-egészóben megfelel a kerületi szintnek is. Szerintem a további feladatok meghatározására alkalmasak. Tekintve, hogy tipikus munkáskerület vagyunk, igy olyan nagy különbség az egyes iskolák között nincsenek. Most már, ez év szeptemberében beiskolázott általános VIII.osztályosokról, valamint a középiskolák I.évfolyamába felvettekről vannak adataink és itt olyan nagy eltérések, akár általános iskolai, akar középiskolai szinten vizsgáljuk, nincsenek. Korábbi években alkalmazott származási kategorizálásnál 5-féle meghatározás volt, most viszont csak kettő van - fizikai és nem fizikai dolgozó. Ilyen vonatkozásban viszont az adatok nem nyújtanak megfelelő képet összehasonlítás tekintetében. •» . / .
