Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság VIII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1965 (HU BFL XXXV.13.a/4)
1965-09-30
. é u- 11 -kérdés, amelyek nem közömbösek az egyetemen a szocialista tudat további fejlődése szempontjából. Az oktatás megbecsülése annak ellenére, hogy oktatási intézmény vagyunk es érdekében nem kis erőfeszítést tettünk, az egyetem hármas feladatai között még mindig az utolsó helyen áll, amint azt már elég hosszú ideje megállapítjuk. Mind' a tanszékek, mind pedig az egyetem felső vezetése részéről.;.további erőfeszítésre van szükség, hogy ezen változtassunk. A kitüntetés és jutalom önmagában még nem teszi az oktatást megbecsültté, ha ez a mindennapi munka során, a tanszékek kollektívájának az oktatás ügyével való mindennapi törődése formájában nem nyilvánul neg* Az irányelvek rámutatnak arra, hogy a jobb munkára serkentést lerontja a munka szervezetlensége, a vezetés hibái, az anyagi k r ösztönzés gyengéi, Ez a megállapítás nemcsak a termelésre, hanem egyetemünk sajátos szakmai feladataira is vonatkozik. Vajon oktatómunkánkban nincscnck-e szervezési problémák, nem találkozunk-e egy sor területen vezetési hibákkal, megkapja-e az oktatómunka azt az anyagi ős erkölcsi ösztönzést, amely jobb munkára serkenti az oktatógárdát. A felső vezetés az oktatás-nevelés kérdésével hosszú ideig csak adminisztratív vonatkozásban foglalkozott és sok tekintetben még ma is ez a helyzet, A múltban teljes mértékben a tanszékekre volt bizva, ho{?y a legjobb belátásuk szerint szervezzék; és végezzék az^oktato- nevelómunkát. Mindenki óvakodott attól, hogy kívülről bármilyen bírálatot is mondjon az egyes tanszékek munkájáról. Az oktatók sem bírálják egymás hibáit egy tanszéken belül. Az irányítás nem ment túl a tantervek rögzítésén. Még az órarendek megállapításánál is döntően a tanszékek /-n igénye - és nem a hallgatók érdeke - érvényesült. Ilyen rendszer mellett nem lehet csodálkozni, hogy oktatásunkban sok az anarchikus vonás. Tanszékenként más és más gyakorlat alakult ki mind az oktatás szervezése, mind a tananyag tartalma, szemlélete és sok egyéb vonatkozásban is. A tanszékek kapcsolata egymással szintén nem kielégítő,•az oktatási anyagok egyeztetése csak kevés helyen rendszeres. Az oktatás módszere? tartalma, formája vonatkozásában pedig általános mcgállapitasokon túl senki nem merészkedett, mert a legkisebb enyhe észrevételével, a legbarátibb formában is sértődéseket eredményezett és méltatlankodást váltott ki, - hogy jön Valaki ahhoz, hogy az én munkámba beleszóljon. Csak az utóbbi 2-3 évben kezdte az állami vezetés részéről az oktatási rclctőrhely c.ttcs konkréten felmérni, hogy ni a tényleges helyzet a tanszékeken, hogyan oktatna! az egyes intézetekben és klinikákon. Ehhez elsősorban nem a dékáni apparátus, hanem a hallgatók és a fiat a 3 oktatók nyújtottak segítséget. Különösen a ICISz 3150/1965-_______Té______________ r ■ —--------í------------------. ~ i
