Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság VIII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1963 (HU BFL XXXV.13.a/4)
1963-02-07
| . . 1" . ■ . . '■ ' '77'V7 ■' 'V1,"”- rr^,— * • > ■ ' - 19 - i elmennek fontos dolgok mellett szó nélkül. írásos agitáció: egyetértek azzal, hogy ez igy nem egészen jó, mert vagy olvasták, vagy rá sem néznek. De, van egymás-fajta Írásos anyag, amit viszont olvasnak a dolgozok* s ez a szocialista brigádok híradója. Erre a brigádok Írogatnak és ez érdeklő okot. Aki nincs a brigádban, azt is érdekli, mivel a brigádnapló nem nyilvános és ebből sok mindenről szerezhetnek tájékozódást. Gondolkodni kellene azon, hogy a faliújságot nem lehetne-e ilyen dolgokkal megélénkíteni. Nálunk is van munkaverseny, szocialista brigáeinosgalom és szép eredményeit láthatjuk az üzemekben. Foglalkoztunk eszel és intézkedéseket hoztunk arravonatkozóan, hogy gyáregységi, műhely ós csoportok eredményeit táblákon ismertetjük és olyan helyeken helyezzük el, ahol a dolgozók nap, mint nap láthatják. | Ezeken feltüntetik a vállalásokat, a teljesítés idejét ós a határidőt. [ yv Még egyet: a szerzett tapasztalatok általánosítása, elterjesztése igen fontos dolog, Ezzel is foglalkozunk, bár jelentős eredményeket még nem tudtunk elérni. Ha ezt valamilyen formában meg tudjuk oldani az üzemekben, ezzel is sokat tudnánk segíteni az üzemi agitáció vitelében. Hartné elvtársnő: egyetértek azokkal, melyeket Dapsi elvtárs elmondott, mindebből meglelhető egy kevés nálunk is, - a jóból kevesebb, a rosszból több. A VB az elmúlt évben komoly erőfeszítéseket tett, hogy a termeléssel behatóbban foglalkozzon, mint korábban. Különösen az első 3—4- hónapban komoly munkát igényelt és nem láttuk eléggé a felső nagy munkának a hatását. Júniusban VB elé tüztük ennek a kérdését és hosszú vitában kerestük az utat, hogyan tudnánk eljutni az emberekig, mert u^y nézett ki, sokat beszélünk fent és lent keveset tudnak ^ róla. Olyan megállapítások is jöttek létre, hogy a taggyűlésekig egy sói* dolog lemegy, utána nem sok történik. Taggyűlésről a kommunisták eljönnek, utána nem nagyon beszélnek, a termelés jelentőségéről, fontosságáról, bár a taggyűlésen elmondják, hogy ezt és ezt kellene csinálni. Hivatkoztak arra, hogy a szalagnál nem lehet, mert ott dolgozni kell, de mondtuk, sok más terület is van, ahol lehet ezekről a kérdésekről is szólni, csak a gyakorlat azt bizonyítja, ott már sietnek és azért nem kerül rá sor. Párttagok az értekezleteken elmondják, kell foglalkozni a termeléssel, de konkrétan nekik saját maguknak hogyan kell megoldani e kérdéseket, erről mér nem esik szó. Ez van szakszervezeti és mühelybizottsági vonalon is. Ez nagyon akadályozza a munkát. A művezetők szerepe a politikai munká végzésében: termelési tanácskozásokon elmondják, hogy nekünk ennyit kell hozni, ezért ennyit kell teljesíteni, de konkrétan kinek, mi a szerepe abban, arról már nem beszélnek. Megnéztük az okát és úgy látjuk, hogy maga a főmérnök sem tesz többet, mint amenynyit gazdasági vonalon elvárnak tőle. Egyben megnéztük azt is, mi megteszünk..e mindent azért, hogy ezek a rendezvények sikerüljenek. Sajnos, a mozgósítás és azon túl, hogy a párttitkár hozzászól - műszaki konferencián, termelési tanácskozáson, vagy hasonló termelési értekezleten - ezen túl nem sokat tesz. Elmarad a műszaki vezetők felkészítése és az értekezlet utáni segítése. e téren. __________ÜM_________________________ ^ ^ I
