Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság VIII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1961 (HU BFL XXXV.13.a/4)
1961-10-04
" - ’ ' I ,- 13 -A Pol.^iz. határozata beszél a munkásosztály ellátottságának fejlesztéséről. Azért nehéz ennek a határozatnak a végrehajtásáról beszélni, mert a vidék problémáinak megoldása csökkenti ezt a lehetőséget. Szórt folyik propaganda azért, hogy az üzemek több segitséget adjanak a dolgozók orvosegészségügyi ellátása érdekében. Pl. Csepelen épitenek egy szárnyat rendelő céljára, ugyanakkor nem tudunk oda orvost biztosítani, mert vidéken sokalta nagyobb szükség van rá, ott jóval nagyobb problémák vannak. Iskolaorvos-hálózati munkát illetően: nem felel meg a korszerű követelményeknek. Ezek nagyon sokszor személyi okok, de lecserélésre nincs lehetőség, mivel a-dott esetben a minisztérium zárolja az állást és igy nem tudjuk másik orvossal betölteni. Mi marad hátra? Az, hogy olyan belső tartalékokat hozzunk felszínre, mely hozzávetőlegesen megfelel a kivánalmaknak. Ilyen a belgyógyászati betegellátás is. Ez nagyon jó nemcsak a betegeknek, hanem az orvosoknak is. Ezt most még nem tudjuk minden szakágban bevezetni. ^-\ Miután a VIII.kerületről beszélünk és itt vannak a klinikák, s k mint mondotta Sörök elvtársnő a hiba forrása ott van, hogy nem együtt huzunk. Klinikai szemlélet az, hogy mi a tudományért, s nem a betegekért vagyunk. Ezt a szemléletet át kell törni és mindjobban bevonni a klinikai orvosokat is a betegek gyakorlati ellátásába. Rendtartással kapcsolatban igazuk van az elvtársaknak, hogy itt nem értünk el megfelelő fejlődést. Két éve jött ki ez a rendtartás és ma már ugyan durva dolgok nincsenek, de rendszerré vált az, hogy ha valaki bemegy kórházba, vagy tartósan gyógykezelésre szorul, annak fizetnie kell. Nézzék meg az elvtársak az orvosi rendtartás idevonatkozó részét, mert az nem azt mondja ki, ami a köztudatban van - az orvosok öntudatáról beszélek, mely benne van a 13 §-ban, vagyis: tilos elfogadni anyagi előnyt. Az orvosoknak meg kell erősiteni a betegekben azt, hogy nem kötelező fizetni. A negyedévenkénti előadás kevés, ezzel nem sokat megyünk előre. A betegek között kell előbbre menni, mert ha ők nem adnak, az orvosok nem kérnek tőlük pénzt, vagy anyagi juttatást. Dabsi^ elvtárs: a jelentést jónak, alaposnak tartom és megmutatja á kerület egészségügyi fejlődését. Ezen a téren szép eredmények |'s vannak. Egy árnyoldala azonban mégis lenne, s ez a statisztikai adatokban található. Kimutatja aztijp ami van, de nem mutatja meg azt, ahol fokozott munkára van még szükség. Konkrétabbá kell tenni e téren az üzemi munkát, mert számos esetben kényelmesség! okokból nem használják a védőberendezéseket, holott adva vannak. "Balesetvédelem" cimmel számos ilyen előadást lehetne tartani a dolgozóknak, mely hasznosan elősegítené ezt a munkát. Rendtartás és etika kérdése: egy olyan területről jöttem ide, ahol sokkal jobban állnak ezen kérdésben. Ott évek óta vittük ezt a vonalat, mely állott egyrészt az anyagi megbecsülésből, másrészt a rendszeres felvilágosító munkából, melynek, lényege: "minden beteget egyformán gyógyítanak, akár adnak, akár nem az orvosnak". Harmadik a rendeleti utón való ráhatás. Az a véleményem ez a rendtartás nem jól sikerült. Mikor ezt kihozták a tsz-ek szervezése bár volt, de nem ilyen mértékben. Egyetértek azzal, hogy a kér. VB ösztönözze az egészségügyi szerveket, fokozzák a munkát, vállaljanak úttörő szerepet a munka további javítására. . I-------|--------|-------------------——|—|-------------|--------------------------------------■---------------------------------------------------------------------------------------------------r~
