Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság VIII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1961 (HU BFL XXXV.13.a/4)
1961-05-17
■ Az kétségtelen, hogy plusz műszaki gárdát igényel, mert jelen körülmények között éppen azért nem gazdaságos, mert nincs megfelelő ellenőrzés. Mi úgy szeretnénk fölvetni a kérdést, hogy ott, ahol szűk az keresztmetszete a- vállalatnak, vagy nagyteljesítményű uj eszközök vannak, ott érdemes a gazdaságosság végett több műszakra átállni. Nem javasolom azt, hogy mereven ragaszkodjunk a 3. műszakhoz. Elsősorban a két műszak beállítását javasoljuk ott, ahol erre'mód és lehetőség van. Nem ismerjük eléggé a vállalatok termelő berendezéseinek kihasználtságát és abban sem vágyunk biztosak, hogy a termelőeszközök volta teljes mértékben érvényre jutna a feladatok meghatározásánál. Általában a. kapacitást a létszámhoz mérik. Ha figyelembevennék a gépikapacitást, akkor sok helyen a létszám nem növekedne, hanem csökkenne. Ha egy vállalat kap valamilyen uj nagyteljesítményű gépet és azt három műszakban akarja üzemeltetni, arra kap plusz létszá^ mot. Vita; Vértes eIvtárs; a dolog rendkívül érdekes számunkra, tekintettel arra, hogy uj- eszközöket állítottunk be és nincs kellőképpen kihasználva. Véleményem szerint a teljes két műszak a legideálisabb és a harmadik műszakot meghagyni a IMK-nak. Általában nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy a gépeknek is van terméseztes elhasználódásuk, kopásuk és pihentetni kell őket. Tehát a gépnek sem mindig hasznos a három műszák. Ez nem jelenti azt egyáltalán, hogy az egyes üzemekben lévő nagy kapacitású gépeket nem használják ki gazdaságosan. Eené.ll az a probléma is, hogy az első műszakot lehetne teljes értékűnek nevezeni,.a -második A már fokozottabb termelési költségeket igényel és annyit mégsem ^ termei, a harmadik műszak kerül a legtöbbe, termeli a legtöbb selejtet és adja a legkevesebb-munkát, tehát a legdrágább, Így nem kifizetődő. Azonkívül a harmadik műszak kiesik a felső, műszaki vezetés átfogása alól. Nem értek egyet azzal, hogy a vállalatok a gépek kihasználásában nincsenek érdekelve. Nálunk az értókleírás hányada a termelési értéknek 12.6?o-a. Elsősorban érdekeltté van téve az önköltségcsökkentésnél. Az 1960. évi termelői árrendezésnél azért emelték fel a termelőeszközök értékét, hogy ne ösztönözze a vállalatokat a több termelőeszköz beállítására, hanem a, meglévők jobb kihasználására. Nem ismerik ennek az árrendezésnek a jelentőségét. Az önköltség összes tényezői között 15%-ban érdekelve van a gépek kihasználása. A tervezés kérdésénél úgy néz ki,- hogy a vállalatok az uj termelőeszközök beállítására terveznek, márpedig tudják a vállalatok, hogy-a profiljuk tételesen változik. Egy gépet általában 15 évre állítanak be, ez alatt egy vállalatnak a profilja lOx, 15x változik. Pl. a ganz-MÁVAG-bán a dieselesitési program nagyon sok régi termelőeszközt tett elavulttá. Az uj gépek üzembeállítása. Itt is sok probléma van. Kereskedelmi szervek a külföldről hozott gépeket általában garanciával hozzák be, „ami azt jelenti, hogy a gépet a gyártó cég emberei fogják beállítani az üzemben. • • / • i p-2- . '
