Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság VIII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1961 (HU BFL XXXV.13.a/4)

1961-05-17

F- 3 -Amikor a gép bejön a határon, az árát ki kell fizetni. Sokszor elő fordul - főleg népi demokratikus országoknál - hogy a szál­lító cég hónapok múlva küldi az embert, aki a gépet beállítja, addig a gép áll, a pénz pedig benne fekszik. Iia mi hozzányúlunk a géphez, akkor már nem vállalnak garanciát, a garancia automa­tikusan megszűnik. Nem lehetne-e azt megcsinálni, hogy csak ak­kor fizessünk, amikor már a gép be van állitya. Aztán előfordul olyansmi is, hogy nem garanciálisán rendelik a gépet, a külföldi szakembereken, szakmunkásokon akarnak spórol­ni, saját emberrel akarják beállittatni és fennáll az a veszély, hogy a beállítás igy késedelmes, vagy pedig a gép idő előtt meg­hibásodik. 0samangó e1 vtárs: ennek az anyagnak a VB elé való hozatala^rend­kívül jó..dolog volt. Ennek jelentősége túlmegy a kerület tényke­désén is és ez a jelentés fölvethet egy olyan gondolatot, amely országos szinten rávilágíthat e kérdés fontosságára. A A gyakorlat azt mutatja, hogy egy gyár kapacitását fent állapit­^ iák meg és csak a kiszabott terv után nézik meg, hogy a termékek előállítására megvannak-e a gépi berendezések. Sok helyen maka­csul titkolják a gépi berendezést, nehogy azt vélatlanül elvi­gyék a gyárból. Ugyanakkor látni kell, hogy egy sor üzemben más üzemhez hasonló termékeket elavult gépi eszközökkel gyártanak, és meg kell mondani, hogy makacsul ragaszkodnak a régihez. Sokszor a régi és az uj gép dolgozik egymás mellett. A régi gép­nek is biztosítanak valami munkát, az uj gép is üzemel és a régi gép jelenléte akadályozza az uj gép teljes hatásfokának elérését. En a magam részéről helyesnek tartom a jelentésnek azt javasla­tát, hogy az elavult gépek kiselejtitését végezzék intenzivebben. En 'i elvtársnő: szerintem a kapacitás kihasználásának kérdését nem egeszen a műszak kihasználással ..kell kezdeni, .-hányszor meg­nézik a kapacitást, annyiszor más. Évről évre a megadott tervek-! ^ hez idomul a vállalat kapacitása. Már 1960-ban voltak^utasitásaij 9 felsőbb.szerveknek, hogy nagyon reálisan fel kell mérni a vál­lalatnak , kapacitását, de nem tudunk ebben előbbre menni. Elsősorban a vállalatokat kellene rászorítani arra, hogy mérték fel gépeiket és annak alapján állapítsák meg, hogy a kapacitásuk mennyi lehet. Itt egy állandóan alulról jöbő mérésnek és föntről jövő ellenőrzésnek kell lenni. Az a véleményem, hogy itt mi nem foglalhatunk állást, hogy egyes üzemek három műszakban termeljenek-e, vagy sem. Ha & -harmadik műszak kihasználtsága alacsony, akkor nagyon költséges azt fenn­tartani. Itt erre nem lehet határozatot hozni., hanem a helyi pártszervezetek felé kell olyan igénnyel fellépni, hogy sokkal nagyobb súllyal avatkozzanak ebbe a kérdésbe. Benczekovits elvtárs: szerintem nagyon helyes dolgokra irányitja a figyelmet ez a jelentés. A termelő-eszközök kihasználásáról van itt szó és a valóságnak megfelelően, nagyon konkrét vizsgá­lati tények alapján készítették el az elvtársak a jelentést* Az egyik ilyen fő és alapvető kérdés, hogy a kapacitás kihaszná­lásával kapcsolatban a vállalatok nyilvántartást nem vezetnek. A mi üzemünkben végeznek kapacitás vizsgálatot az éves és negyed­éves termelési program előirányzatának megfelelően, azonban ez a dolgozó létszámra van méretezve és nem a. gépek kihasználására. * ’ v \ i —•---------------------------------------------------­­i

Next

/
Thumbnails
Contents