Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság VIII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1961 (HU BFL XXXV.13.a/4)
1961-03-08
< i- / ^ i- 11 -1945-ben, .-.mikor a párt oktat ás 3 tervez,ott forr. iában megindult, alapvetően más volt ... föltétel, mint most. ...lekor egysíkú felkészültséggel rend elkerít ele. Kévén elvtárstól eltekintve a marxizmus-leninizmust egyáltalán nem ismerték. Ma már az áj halljatok közül sokan vannak akik tanultak középiskolában, egyetemeken marxizmust -1 oninizmust, politikai-jazdaségtant és ez nekik nem új. Ugyanakkor vannak olyanok, akik bekerülnek mindenem!! , lapképzettség nélkül, énnek az a következménye, hogy az egy konferenciám tanulók között nagyon nagy különbségek vonnak a felkészültség tekintet.'ben. Nyugodtan megállapíthatjuk, hogy az oktatásban volt egy felfelé Ívelés 1951.-ig* Akkor kezdődött egy lasju visszaesés és ez 1956.óta elérte a mélypontját. 1957-ben nem volt szervezett pártoktatás és az volt a feladat,'hogy helyre jöjjön az oktatás, értünk el valami javuló t, de a szint maradt. Ide-stova 16 év óta tart az oktatás. á;z annyit jelent, hogy ló éve • vesznek részt pártoktatásbún, de ez egy tengeri kigyó, amelynek se eleje, se vége nincs. meg kellene gondolni a pártoktatásban a i végbizonyítvány kiadását, főleg azoknak az 50-60 éveseknek, akik kezdettői- fogva résztvesznek, nehézséget, terhet jelent nekik a szervezett oktatásban való rósztvétel. ilőadásos propagandában r 5 s z t vehet ne k, t anu 1 h 1 x t nalc. Felvetődik az a kérdés is, hogy az érdeklődésben mutatkozik eltolódás a szakoktatás felé. Ka szakoktatásban vesznek reszt, tápnak egy képesítést, utána kébségkivül, hogy egy szakma vsa a kezében, mint propagandista tanít 15 éven keresztül, akkor a pártnak a napszámosa és egy idő múlva elmarad a szakmai fejlődé ;ben. Propagandistáink egy bizonyos idő mu'lva átállna};: a szakoktatás;; vonalára. Ez magában nem is hibi , hanem amikor elvégezték az egyetemet, ückor nem kapcsolódjunk újra vissza a pártoktatásba. Ennek az okát is szerintem meg kell viza yilni. Hogyan lehetne ezeket a kérdéseket megoldani. jövőbon n pártoktatásban a fő forma az előad;.’sós propaganda . ü még nem tartunk ott, hogy át tudjunk térni nz előadásos prop; ...indára, de nekünk éppen az itt szerzett jó tapaszto.lataink alapján meg kell nézni, hogy hopp gyen tudjuk: ezt követni, rciokli az embereket a gazdasági kérdések, a lóéi politikai kérdések, tincs akadálya annál, hogy ezt bevezessük, ' mint újat. biztosítani tudjuk -• fejlődést. . meglévő szakosított oktatási formákban m. g kellene gondolni azt, hogy fokozatokat bevezet;!.:!, iért ne;.', tudjuk azt mo gcsiá.lni, hop„y első fokon, második fokon és magas fokon tanítanánk a politikai-gazdaságtant, filozófiát, áPT-t. Megvalósítani azt, hogy egyes elvtársak részére, akik eljutottak egy bizonyos fokig:, elsajátítottak egy szakot alaposai, azt a lehetőséget biztositani, hogy önállóan tanuljanak, állítom, hogy azok, akik hosszú évek óta tanulnak és vezetnek, mint propagandisták, nem az a probléma, hogy ellenőrizni kell őket, hanem ha felmerül egy uj kérdés, akkor annak tisztázásában nyújtsunk segítséget. Akkor, .-imikor 1949-ben megszüntették az ideológiai oktatást u szakszervezetek, .azóta az ideológiai oktatással nem foglalkoznak. Kissé a politikai feladatokról is átterelődtek a gazdasági a ikra.. Jz megmutatkozik a különféle párthatározatok végrehajtásánál is. Nem hiszem azt, hogy a pártszervezetek feladata a pártonkivüliek oktatásának szervezése, főleg akkor, a:iáikor a pártoktatá ;ban résztvevők 44.5/-kai párt önki viili, itt nem beszélhetünk másról, mint tömegoktatásról. i;Ieg kellene találni a módját, hogy megfelelő párt irányítás mellett a pártonkivüliek tömegoktatását milyen formában és hogyan tudnák átvenni a tömegszervezetek. */. | ______________________de,______________________________________j » satj»
