Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság VIII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1961 (HU BFL XXXV.13.a/4)
1961-03-08
I u . I- 12 -Hars. elvtársi én jónak tartóin a ;jelöntést. :.z első kérdés, ■ mit é TopTuIovits elvtárs fejtetetett, ez nálunk is felmerült, dkor I."’ ülésen az oktatás kérdésével foglalkoztunk. Ott is eléggé fölmerült a pártoktatási reform szakáé.essége. ácm tudom, hogy erre vonatkozólag mi a javaslat. He azó, hogy oktatási reform, de foglalkozni kellene ezzel, íásrészt azzal, hogy hogyan lel tne tanulási közelebb vinni a gyakorlathoz és hogyan lehet a tanulásban jobban figyelembevenni, hogy az embere, nagy része, akik az iskolából kiéőréinek, mér huszonöt ödször hallják azokat ;:i marxista té leieket, Íréi mi azt k:i. ssz"k, hogy nem tudja mi az. áunikor mi hangsúlyozzuk azt, how; a szervezett pártoktatkának legyen v , ugyanakkor a tanulásnál; nem lehet vége. ,z első javaslatom az lenne, hogy ebben a kérdésben konzultálni lőhetne több alapszerveze11el és ha egészséges j /vasiatok jönnek fel, : ,kkor azt ^ kővé iá itani kell. • aé Sokkal nagyobb jelentőséget kell túl. jdonitani a konzultációs olctatásnak. Sokkal nagyobb az ideológiai érdeklődés, a. r ásztvátel, ; színvonal. ólunk a áé'iónéi nagyon sok egyetemet végzett ember van és mégis kell találni egy olyan formár, amely okot érdekli, hálunk jó tapaszt...latot szereztek a rleviziónál ogy olyan oktatási formánál, mely esztétikát tanít ón maguk a r aztvevők dolgoznak ki egyes kárdó nőket, ők vezetik lo az c? lő adást. Havonta egyszer jön össze ez a tanuló kor is minden hónapban más-más elvtárs kószál fel arra, hogy az előadási, megtarts; , kidől ma . tapasztalat az, ho y azt tanuljá.k a marxizmusból, ami legjobban elősegíti napi munkájukat, oly in ideológiai k rd sek ;t t, ír y? 1 i« k me ;, amelybe i nálunk a legna jyobb p:na álén ■ van. ■:z per ze nem , zt jelcint!, ho,gy no lég,von időszeri! kérdések, de ezen a formán is lelt átlónál gondolkozni ke 11. rdek:e|i lenne az uj formákat ős ki z'rl tokot .jobban no yázni ás öazzogezni. ágyét írtek azzal, ho :y nálunk 1! 1 .koz szalositoni kell az elSadasos propagandáit, ez nagyon f rgloszteni vad.á formának látszik a mi körűim, hlyeink küz'itt. ' Nagy ni szépnek tartom a auná s akadémiák ered';;áaiyeit. ^ szövetségi politika megértetés.ívol kapcsolatban vetném föl, hogy O úgy látó zik, . z, elmélet és a gyakorlat el van szakítva ás a mi elméleti oktatásunk nem eléggé hatékony, hogy a gyakorlatot megváltoztassa, :!z a gyakorlatban a párttagság.: jelentős rá -zenél tudatban nem érvényesül még. Úgy létszik, hogy a hutások, hogy tényleg ezt az életben érvényesítsük, itt már nehézségek varrnak. zt Piszém többen markoltunk itt, mint ;mennyit fogni, tudunk. Ills/g.olytárs; mi mindenekelőtt a -párt titkárok képzés ét illetően, eríiőTc .- roformja mellett vagyunk, felsőbb intőzkedósekre megszűnik a. 3 hónapos párt is Lola, mert túlhaladott és nem nyújtja azt a s sinvon; lat, mint amit igényelnek. Nekem az : velőmén,; ern, hogyha a 3 hónapos isiről a. nem kiogégitő, elekor azt is meg kell nézni, hogy mi hogyan oktatunk. jelenlegi pártoktatás a titkárok részére nem kielégítő, ügy évben 40 embert küldhetünk el Uskolób;, amit ezenkívül nyújtani tud tünk az a párttitkárok külön konferenciája. kapus zt alatunk az, hogy az elméleti kérdések iránt megnőtt az érdeklődés. különösen tarasztalhatjuk ezt a Nyíl .okozat tanulmányozásánál, ahol pedig egy sereg elméleti kérdés van. . mi titkáraink nem járnak: el megfelelően ezekre a konferenciákra. őzt nem is magyarázom fegyelmezetlenséggel, 'gyszérüen arról, van szó, hogy nem elégíti ki a konferencia az igényeket. Utána azért fel lehet vetni a fegyelmezetlenséget is. A1 I Ou------------------------------------------------------~-----------------’--------------------------------'T—
