Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság VIII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1961 (HU BFL XXXV.13.a/4)
1961-11-15
gam. * 8 U v- 15 -űzőmnek, mu? lynek és egyetlen becsületes dolgozó embernek olyan eráéke'l, 'ámelyeF szemben 'álihatnak elvileg az alTám, a' part érdekeivel,. V Ennek úgy is kell lennie ott; ahol a hatalom a dolgozók kezében van, ahol a termelőeszközök társadalmi tulajdonba kerültek, s igy megszűnt a kiszákmányolás. Emellett azonban jelentős különbségek is vannak az egyes • érdekszférák között* A népgazdasági érdek a legszélesebb kategória. A 'Vállalati" érdek részérdek, a népgazdasági erdeknek egy faktora, összetevője, és egy csöpöri, kollektíva hajtja végre. Az egyéni érdek szintén részérdek, s egyes emberek érdekeit juttatja kifejezésre. Lehet-e ellentmondás e területek között? A kérdésre hatá^ rozott igennel kell v'áí a szol niT Mi okozhat j a ezeket az üllent'mon, dásbkatí Az érdekek különbözo formái között kialakult nem antagonisztikus ^lentmoxdisólc o'bjelrFiv és szubjektív ökok következtéiben nönnek létre. Alii az objektív tényezőket illeti, azok főleg általános jellegűek lehetnek. Így pl. az ország termelőerőinek és termelési viszonyainak adott állapotából, a szocialista és kapitalista országokkal való kapcsolatainkbó1 adódó gazdasági hatások. A rossz időjárás és rossz termés népgazdasági következményei. A fogyasztási és felhalmozási alap adott arányai és nagysága, továbbá más fontos tényezők. Ezek az objektív tényezők, illetve ezek változásai fontos szerepet játszanak a népgazdasági érdekek megvalósitása során, de ezeknek a tényezőknek a figyelembevétele többnyire megtörténik a célok kitűzése, a tervek elkészítése során, illetve; ha ezok a tényezők'változnak, akkor az eredeti célkitűzéseket Illetékes szervek módosítják és feloldják az ellentmondásokat. /Lásd: 3 éves terv módosítása/ Fontos még megjegyezni, hogy szubjektív elképzelések alopján kialakított gazdaságpolitikai irányvonal helytelen gazdasági gyakorlatot szül, /Lásd; az 1951-53-^s évek gazdaságpolitikája/ s ez objektív tényezővé válhat a fejlődés egy későbbi szakaszának. Ugyanígy helyes gazdaságpolitikai irányvonal mellett szubjektív tényezők miatt eltorzult gyakorlat, veszélyeztetheti a helyes célok, a népgazdasági érdekek megvalósulását. Ami pedig a szubjektív tényezőket illeti, ezzel kapcsolatban e lnondEö.ttfüFr~nogy nagyon gyalavinl ehet tapasztalni'" a fakorlátban azt,* - Tia 'egyes iparágak, vállalatok, üzemek, mühelyrészek, stb, nem teljesitik a tervüket, illetve annak mennyiségi , de főleg minőségi előírásait - hogy ilyenkor arra hivatkoznak, hogy a teljesítés feltételei nem voltak számukra biztosítva; azaz objektiv okok - tőlük független tényezők - miatt nem tudták végrehajtani az adott feladatokat. Az alábbiakban megkíséreljük bizonyítani, hogy ezeket 1 az "objektiv” nehézségeket legtöbb esetben vissza lehet vezetni szubjektív tényezőkre7 .A r HCk> I ■......... " ■■ 1 - ■ ---- - — -- ■ ■ ■■ — — ■ - ^ f * I
