Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság VIII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1961 (HU BFL XXXV.13.a/4)
1961-11-15
é ♦ ~ 5 -a./ Az anyagi érdekeltség 6s osznei novelömunkn kapcsolata. Az anyagi érdekeltség biztosítása, az anyagi Ösztönzés alkalmazása nélkül ogy lépést som tehetünk előre a szocializmus utján, Ebből azonban semmiképpen sem következik az, hogy minden ide-- s ológiai, nevelő tevékenység nélkül is felépíthető a szocializmus és biztosítható a VII,Kongresszus által kitűzött célok elérése. Az anyagi érdekeltség biztosítása, az anyagi ösztönzés legideálisabban kidolgozott rendszere is tűr és szül káros individualista tendenciát, szemléletet, A társadalmi, népgazdasági és az egyén,, csoport érdekek objektíve meglévő összhangjának gyakorlati biztosítása azon alapszik, hogy az egyének, csoportok érdekeit az anyagi ösztönzők segítségével úgy kell irányítani, hogy a társadul^ mi, népgazdasági érdekek elsődlegessége biztosítva legyen. Az egyék • nek azonban mindig - az egész szocialista korszak folyamán - 1: .jIzmosak arra, hogy az összhangban hozott érdekek közül újra és újra a^saját, egyéni érdekeiket tekintsék elsődlegesnek. Ennek oka első sorban^ az, hogy társadalmunk, embereink gondolkodásmódjában megtalálhatók a múlt maradványai. Másrészt az anyagi ösztönzés rendszőre önmagában nem szünteti meg az anyagias gondolkodásmódot, az anyagias szemléletet éppen amiatt, mert céljai anyagi javak biztosítása a dolgozó egyen számára, azért, hogy tevékonységet, tudását maximálisan a társadalom szolgálatába állítsa, A szocializmus teljes győzelméhez, a kommunista módon végzett munka Ffálal^itasaKoz' telint ícleoTopiTal nevejTimunKara van szükség,," 1/fihd az anyagi ösztönzés, mind az” ideolőgTáX' ncvoloiiuIiika elHanyagolása egyaránt káros következményeket szül, egyik oldal sem érvénye sülhet, T e jlodETet a másfE" ríeik’ü 1, Ha nem alkalmazzuk megfelelően az anyagi ösztönzést, ha nem vesszük kellőképpen figyelembe az anyagi érdekeltséget, bármekkora erőfeszítéseket teszünk is az ideológiai nevelónunkéban, nem érhetjük el a kívánt eredményt. Az ujtipusu fegyelem, a ver-sony, az ujitómozgalon, egyszóval a munkásosztály, a dolgozók öntudata, munkához való viszonya, a megfelelő anyagi érdekeltség biztosítása nélkül nem alakul ki - és nem alakítható ki - minőoT mü erőfeszítésünk, ez esetben ideológiai egyhelybentopegast, üresjáratot jelent. Másrészt, ha az anyagi ösztönzés helyes x’endszere mellett ~ egyenranguan ezzel - nem folytatunk nevelőtevékenységet, csak időleges eredmenyéle születhetnek, de tartós, biztos alapokon nyugvó fejlődést nem lehet biztosítani, mert a“szocialista termelési viszonyok^ nem automatikusan szülnek szocialista tudatot.- íjiIrányai6, hogy előrehaladásunk nem szocialista tudattal lassul és az egyéni érdek, az anyagiasság szemlélete kerekedik fölül a társadalmi, népgazdasági érdekeken. Ez esetben-az anyagi érdekeltség elve hajt''' rönk helyett gátlóerőnkké válik. ..jggp. >
