Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság VIII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1960 (HU BFL XXXV.13.a/4)
1960-03-09
—--------------------------------I-----------------» ------ ■ "" - "1 ' ' 1 g ♦ ff *- 4 -A munkaintenzitás növekedése nemcsak az emlitett két vállalatra értendő, hanem kerületi viszonylatban általános jelenség volt, - különösen 1959 II.félévében úgy jelentkezett, hogy erre a párt is l felfigyelt. Kongresszus után a versenyvállalások pontjai között szerepelt ez a tényező is. lem egészen világos előttem Suhujda elv tára kérdése. Végeredményben minden pontnál a műszaki fejlesztés különböző oldalai vannak megvilágítva. Tudják a dolgozók és úgyhiszem a Kongresszus útmutatása alapján került a műszaki fejlesztés a munka középpontjába. Nagyon erős kifejezésnek találom, hogy bizonyos fokig csak szólamok jellemzik, mert szerintem előremutató, a napi kérdéseket célzó szempontként jelentkezik. Vita: Vértes elvtárs: ha 196o.évet nézzük, akkor azt láthatjuk, hogy még a "kezdet kezdetén vagyunk a műszaki fejlesztés vonalán, k /~\ Termelő eszközök cseréje, ami elsősorban dominál 196o-ban: először r is a rossz termelőeszközöket kell kicserélni és utána bővíteni a meglévőket. Nem szerencsés a megoszlás az ipari tárca és a tanácsi vállalatok között. A tanácsi vállalatok aránytalanul nagyobb részt kapnak, ugyanakkor az ipari tárca keveset, s ezt is nagyohbrészben 2-3 vállalat, ami az ipar széleskörű fejlődésének gátat vet. Annak ellenére, hogy ipari tárcán belül a vállalatok nem kaptak lényeges beruházást, mégis 4 '-kai emelték a termelékenységet, ami. azt jelenti, hogy pozitív hatással bir, pedig - legalábbis nyomdaipari vonalon általános - régi gépekkel dolgoznak, azok jórészben elavultak. Ahol hosszú évekig semmi beruházás nincs, ott csak a régi konzerválódik. A múltban, is ez történt és lényegében minden évben ugyanezt csináljuk. Felújításoknál, illetve beruházásoknál a külföldről behozott gépekkel kapcsolatosan az a helyzet, hogy a száJ'Jitó cég emberei szerelik, ami azt jelenti, hogy a beérkezés után kb. fél év múlva kerül rá sor. Ezért azt javaslom, hogy a gépekért járó devizát ne a határ.nál való átlépés, hanem a beszerelés után fizessék ki. Felveti az anyag az 196o.évi műszaki fejlesztési terveket: ott is ahol elkészítették, nem lehet összefüggő tervet találni. Ez hiba, de az üzemek általában nem ismerik, nem tudják az iparvezetés által adott tervüket. Pl:_ a Pátria Nyomda nem tudja, mi lesz vele az 5 éves tervben. Mi pontosan tudjuk a 15 éves tervünket, ezért ennek szolgálatába tudjuk az 196o éves műszaki fejlesztési tervet beállítani. Tavaly hoztunk be olyan gépeket, melyeknél az idén azt látjuk, hogy nekünk nem ilyen gépek kellene és ilyen probléma másutt is lehet. Nem értek egyet azzal, hogy az uj gépek behozatala és beállítása miatt kell az idősebb dolgozóknak elmenni nyugdíjba, bár igaz, hogy az uj műszaki gárdával könnyebb áttérni egy uj metódikára, mint a régiekkel - mivel azokban megcsontosoáott egy-ogy dolog. Osamangó elvtárs: az anyag mutatja, hogy a kerület ipari tervét 1959-ben TÖ4T3 h-ra teljesítette. Ez nagyon szép eredményt mutat, de nekünk az a véleményünk mégis, wm hogy az 196o. I. ,11. havi tervet nemvalészinü, hogy tudjuk teljesíteni, ezért javaslom, hogy ezt a részét külön nézzük meg és erre külön kell mozgósítani. Véleményem szerint a kerületnek módjában áll és lehetősége nyílik a munka megjavítására a következő években. A műszaki fejlesztést jérészben a felsőbb szervek határozzák meg, ezért ebben az évben már nem sokat tudunk tenni, %zért szem előtt kell tartani a gépek jobb kihasználását. * / • (S 1 .. ' ".... “---------- -- -----------— '
