Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság VIII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1960 (HU BFL XXXV.13.a/4)
1960-02-26
■ ■' S) 1- 3 -Hogy miért kevés a fiatalok száma a tanácsokon bőiül? Erre nem tudok válaszolni. Ezen sem pedig a Franklin Nyomda problémáján nem lehet változtatni addig, amig nincs következő választás. Csamangó elvtárs kérdésére igen nehéz válaszolni. Nem lenne egy szerencsés dolog, ha az üzemi tanács döntene bizonyos dolgok felett és erx“e épülné rá a vezetés. Est jelenleg azért sem lehet megtenni, mert az üzemi tanács tagjai még nem állnak azon a fokon, hogy minden kérdésben tanácsot búdnak adni, sőt irányítani, pl. műszaki fejlesztés, beruházás, stb. De más lesz, ha már odáig felfejlődnek, hogy bele tudnak szólni a szakmai vitákba. Bizonyos esetekben az üzemvezetés kérje ki a véleményüket és ezzel is nagyban tudnak javitani, de ezzel egyáltalán nem élnek a gazdasági vezetők. • Vita: Suhajda elvtárs; Azt hiszem, hogy a jelenlegi helyzettel nem lehetünk megelégedve. Nem újkeletű dolog, ennek hibáira a Kongresszus alaposan rámutatott. Lényegében a gazdasági vezetés nem tart lépést a szocialista tupusu vezetés követelményeivel. Szerintem az üzemi demokrácia és az egyszemélyes felelős vezetés egymáshoz kapcsolódnak, egyik feltételezi a másikat. Az egyszemélyi felelős vezetésnek az üzemi tanács működése nem mond ellent. Az első probléma ott kezdődik, ho^y bizonyos szakkérdésekben nem tudnak hozzászülni, de majd a továbbiakban, ha jobban bevonják, bekapcsolják őket. hozzáértőbben lesznek. A széles tömegek bekapcsolása az üzemi érdekekbe, nagyon fontos. Fel kell okét emelni arra a szinvonalra, hogy segítséget tudjanak nyújtani. Azt hiszem, hogy még mindig nem eléggé ismertük fel mennyire kell nekünk támaszkodni olyan szervezetekre, amelyek széles tömegekkel vannak kapcsolatban. A pártszervezetek nem akarják mindent maguk elvégezni, hanem fordítsanak nagyobb gondot a tömegszervezetekre. Kiss elvbárs: Én azt hiszem, hogy az anyag egy kicsit szűkén veti fel az egész kérdést. Én úgy gondolom, hogy az üzemi demokrácia lényegében két alapvető célt kellene, hogy szolgáljon. Az egyik az üzemi munkásság, a munkásosztály öntudatra nevelése, a második jpedig az egyéb munkák javítása. Ha erről beszélünk, hogy a munkásosztály öntudatranevelése, az a legfontosabb kérdés, akkor attól az oldalról kellene megvilágítani, - az egész üzemi demokrácia kérdésében mennyire jut érvényre az, hogy uj termelési viszonyokról van szó, hogy megváltozott a munkásosztály szereke a termelésben. Lehetne vizsgálni ezt a kérdést úgy is, hogy az üzem dolgozói rendszeresen tájékozódva vannak az üzem gazdasági helyzetéről, a további feladatokról. Mennyire kérik ki a dolgozók véleményét és a vélemények kikérése csak abból áll-e, hogy kikérik. Gyakorlatilag egy munkás azt látja, hogy meghall-1 • /6 _
