Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság VIII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1960 (HU BFL XXXV.13.a/4)
1960-06-29
I ú ' /5:o 1 v J ) 1 9 ~ 2 - 4 ■ L A brigác.vizsgálat megállap itá aa alapján azt lehet mondani, hogy kiélő gitő elképzelő.- nincs a helyi pártvezetősép ró . érői. Ebből az esetből és egy pár hasonló esetből szűrtük le azt, hogy a pártbizottság nyújtson konkrét segi.,.-éget a helyi pártszerve: eteknek, őzükre .; van erre, hogy az általános feladatok meghatározásán túl külön, ;..esélyeken keresztül történő segítséget is nyújtsunk az üzemi alapszervezetekenk. A könnyűmüfaj felé való eltolódásnál nem egy elmúl 1 évhez, vagy időse althoz való eltolódásról van e ó, ez még jelenleg is érvényes. Ezzel szemben olyan üzemekben ahol formálják az Ízlést, az érdeklődé :t, a megfordítottjóval találkoztunk. Éppen a ‘ranklin Nyomdában tapasztaltuk, hogy j lentő s a száma az oknál:, akik a komoly műfaj felé ordientálódtak, ezek elsősorban fizikai dolgozók. 156. fizikai dolgozó vette igénybe a színházjegyeket és 80 adminisztratív, műszaki dolgozó az 1959-03 évben. Az idén 900 fizikai dolgozó és 200 adminisztratív-műszaki ment színházba, operába. A Május 1. Ruhagyárban csak bérletekből 552 dolgozó igényelt az Operaházban, ezeknek dántő többsége fizikai munkás. Ha a Május 1. Hűha- i ^ gyárat vesszük alapul, itt az' érdeklődés a nehéz műhely iránt nyilvánul meg. Az érdeklődést és az igényt serkenteni kell. Különösen megnyilvánul ennek szükségessége hogyha az ismeretterjesztő előadásokat vizsgáljuk. Itt az igényeket ösztönözni kell. Eunek az anyagi . oldalát tekintve - nem számítsuk,bele a nagyüzemeket - nem rendelkeznek nagyobb bázissal. Pl. a MÁV Keleti Pu-nál jóformán sémiii anyagi bázissal nem rendelkeznek. Olyan mértékben, hogy egy rádiót, vagy könyvszekrényt sem képesek maguknak venni. Nagyobb üzemekben ■ megfelelő anyagi alappal rendelkeznek. Nagyon nehéz volt az anyagban érzékeltetni a fejlődést, mert a fejlődést elsősorban konkrét: dolgokon próbáltuk lemérni. Nehezebben tudtuk érzékeltetni a fejlődésnek azt a részét, amely megítélésünk szerint a legjelentősebb, a g árt szervezetek szerepét. A vizsgált üzemek többségénél a pártver:, oaé gnek azelőtt j 1 formán semmi beleszólása nem volt a sül urális ügyekbe. Különösen megállapítható az, hogy a határozat előtti idős; bán se, a pártszervezetnek, sem a szakszer—^ vezetnek nem . olt képe az adót- üzem kul ..uráli:, helyzetéről. A legnagyobb fejlőéért abban látjuk, hogy ennek a kérdésnek a gazdája az üzemekben a pártszervezet lett, még akkor is, ha nevű tudtak különösebb eredményt elérni. izeket sem lehet felelősségre vonni, mert komoly lemaradások vannak, amelyek felszámolását nem lehet felmérni egy év munkája alapján. Ha a fejlődést ezen a téren próbáljuk lemérni, akkor úgy érzem, hogy helyes *a bri, útinak az a megállapítása, hogy az elért eredmény jelentős. A határozatób megelőző időszakban a pártvezető, ág személyi összetételénél — az iskolai vegzeitoegob, i.cu.l .-uralcságoc tekintve — jelentős, lemaradás volt. őzt a kérdést kiküszöbölték és határozatok születte!: az iskolázásra és a határozatok többé-lcevésbé meg is valósultak. •izek a határozatok elsősorban a VIII.általános letételére szorítkoztak. Ha viszont megnézzük, hogy az üzem profilja milyen követelményeket támaszt, akkor ez a VIII.altalános nem lesz kielégítő . számos helyen merül fel az a kérdés, hogy a pártvezető vég nem vesz részt a kulturális rendezvényeken megfelelően, a könyvtárnak nem olvasója é. ál alában az a vélemény alakult ki, hogy a pártvezetoség nem jár elől jó példával ezeknek a propagálásával és ez vonatkozik a szakszervezeti, ICISz és gazdasági vezetőkre is. A &---------------------------------------—----------------------------' ......~......... " ~ ------T~
