Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság VIII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1959 (HU BFL XXXV.13.a/4)
1959-07-29
f ' ■ T #83* > j, é- 11 -javulás van a kerületi kádermunkában, mert ha ténylegesen a mostani minősítéseket vesszük alapul, már az is jelentős és bizonyos javulás van a legutolsó iskolára való küldésnél is. A kádertartalék kérdésében e kerületben is komoly bajok vannak, bár egy sor titkár meg tudja nevezni, kit gondol saját maga utódjául, de ha változásra kerül sor, akkor legtöbb esetben más lesz, mert az illető nem szívesen vállal pártmunkát. E kérdés nem megnyugtató sem kerületi szinten, sem az egyes pártszervezetekben. Pl. mikor Tóth elvtársat elvitték más kerületbe titkárnak, a legnagyobb probléma előtt álltunk és ha Nagy elvtárs nem vállalja, nehéz lett volna e kérdést megoldani, vagy a PTO vezető kérdése - Kiss elvtárs után kit lehetne megnevezni, ki követné őt. Az üzemeknél hasonló problémák vannak. Hogy a káderhelyzet igy alakult, ebben a kerület felelőssége nagy, mert nem tartotta kellően kézben, nem nagyon szorgalmazták, hogy lent a pártszervezetekben olyan szellem alakuljon ki: a titkárok kötelességüknek tartsák, hogy maguk helyett, utánpótlást neveljenek ki. A kerület felelőssége úgy is jelentkezik, hogy nem ^ volt elég nagy gond fordítva arra, hogy a nagyüzemekből megfelelő elvtárBak kerüljenek ki. Az instruktorok irányában is látok ilyenirányú gyengeséget - inkább a munka megbeszélse során, a következő feladatok, a tapasztalatok gyűjtése köti le az erejüket és arra nem marad erő, hogy ők is segítsék ilyenirányban a kádermunka fejlesztését. Egész budapesti szinten van ilyen probléma, nagy gondot ekoz a part- és állami funkciók elvtársakkal való betöltése, bár olyan is van, hogy sokan viszolyognak a pártfunkciótól. Ez adóaik abból, hogy a pártfunkció tekintélye még mindig nincs meg, pl. igen nehezen lehetne azt megcsinálni, hogy gazdasági vezetőt visszahozzunk pártfunkcióba, pedig nem lenne lehetetlen, hogy egy-egy igazgató bizonyos idő után - aki politikai- és gazdasági rutinra tett szert - titkári funkciót töltene be. Ennek érdekében a kér. PB-nek igen szívós munkát kell folytatnia, és a többi feladatok mellett többet kell foglalkoznia azzal is hogyan lehetne változtatni a szemléleten, ezen a területen, hogy a pártfunkció súlyát, jelentőségét megemeljék, mert mindez nem jelenti azt, hegy nincsenek meg azok az emberek, akik ténylegesen az utánpótlást jelenthetik. Másik, ami megoldandó feladat: a hatásköri lista jelentse a káderekkel való foglalkozást is, mert eddig ezek nagyon formálisak. Benozekovlts elvtárs: a PTO-nak nagyon komoly munkája van a jelentésben; annak összeállításában és értékelésben, mégis az a véleményem, hogy nekünk ezt a jelentést nem szabad túlértékelni, mert egy sor kérdésben nem ad teljes képet, mert leszűkíti a kisebb üzemek alapszervezeti titkáraira és a szélesebb területről - a nagyüzemek káderhelyzetéről és ottlévő alapszervi titkárokról - nem ad képet. A jelentés nem értékeli fejlődésében a titkárok munkáját és nem anndc alapján igyekszik ideterjeszteni. Túlságosan leszűkíti a pártszervezetekre a k ádelr-munkát • Továbbá, a kerületnek van egy hatásköri listája és ebbetartozik a Tanács, a gazdasági * vezetés, a tömegszervezeti vezetők, stb, ami szintén hozzátartozik a kerület káderképzéséhez. A jelentést igy a magam részéről nem tudom elfogadni, mert nem tudom milyen időszakra vonatkozik - ha a mostani időszakra vonatkozik, vitatkozni kell rajta, mivel a 6.oldalon az szerepd, hogy "nem vették komolyan aker. PB ilyenirányú igényét".............. Bem tudom kivel, kikkel folytattak megbeszélést, hogyan folyt le, mert én egyáltalán nem tudok róla — ezt konkrétabban kellene meghatározni. . */) V ' ORSZÁGOS LEVÉLTÁR
