Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság VIII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1978 (HU BFL XXXV.13.a/3)
1978-12-14
B i SJ- 20 -munkafegyelem, mint a nem tudom milyen jelzőkkel illethető kapitalizmusban, akkor hog^ vélekedünk mi erről? Szélsőséges a nézet, nem általános, de arra azért j , hogy gondolkodjunk róla, hogy hova jutottunk mi, előre-e vagy hátrább? Es hova kell jutni? Előre, ez nem vitás. Mindenképpen egy jobb munkamorálra, egy jobb munkafegyelemre van szükség. A másik dolog, amit ugyanilyen módon sző /á tennék, erről Gyimesi elvtárs is beszélt, én megpróbálom valahogy áhalánositani, különben is akartam erről beszélni, gazdasági szféránkban az individualizmus eluralkodott, nincs egymásra utaltság a vállalatok között, hanem kiszolgáltatottság van. Mindenki a maga dolgát nézi és nem törődik a másikéval. Lehet mondani, hagyja, mert olyan a mechanizmus, de azt is mi csináljuk. Azt is nekünk kell megváltoztatni. Vagy amilyen a kooperációs fegyelem Magyarországon, itt mindenki tudna olyan példákat mondani, amilyeneken el lehetne képedni. Én is tudnék, nem mondom. Szóval kedves elvtársak, ha mi nem vesszük észre, hogy ilyen állapotok között a mi saját ügyünk szenvedi kárát, akkor nem tudunk előre lépni. Csak a maga érdekét nézni bármilyen közösségnél, is nem lehet. A népgazdasági érdeket nem lehet anélkül szolgálni, hogy egymás érdekeit ne segítsük. És bizony azt hiszem, hogy itt van tennivaló, és teljesen fölösleges arról vitatkozni, amiről nem egyszer vita van, hogy ez az individualizmus miért alakult ki, hol alakult ki az egyénnél az egoizmusban, a társadalomban, a gazdaság szférájában teljesen fölösleges vitatkozni. Ahol van és ahol nem célszerű, azt meg kell szüntetni. Azt hiszem ez a legfontosabb. Hallottuk ezt az értékelést a mi V. ötéves tervünk eddigi idejéről, az 1978-ról. Ebből világosan meg lehet az állapotokat ítélni azt hiszem. Úgy vélem, azért itt többről van szó, .mint hogy érLsük az állapotokat, meg hogy tudjuk milyen helyzetben vagyunk. Egyébként nem is tudjuk mindig. Változik, még nincs lezárva stb. De a fő tendenciák ismertek. ^ Többről van szó, véleményem szerűit ez az értékelés, de még inkább az állapotok, ami munkánk kritikáját jelenti. És ha valaki kap egy jogos és konkrét, valamint elfogadható kritikát, akkor utána már nem nehéz önkritikát gyakorolni. És utána már az a feladat, hogy ezek ismeretében tüzzük ki feladatainkat. A KB ülése, mint ahogy ezt Szabó elvtárs egy határozati pont ismeretésével j elmondta, ezeket az állapotokat önkritikusan mondotta el, . De azért a központi vezető szerveket, a kormányszerveket elmarasztalás érte, mert hisz ezek az állapotok azért is kialakulhattak, mert a kormányzati központi szervek egyébként helyesen elhatározott intézkedéseket nem valósították meg konzekvensen az elmúlt három évben. Visszatáncoltak! Mért táncoltak vissza? Azt hiszem, ebben mi is benne vagyunk. Emlékezzenek vissza elvtársak az 1976-os évre, az V. ötéves terv első évére, amikor utána módosítások következtek. Ott voltunk az Oktatási Igazgatóságon, amikor a Huszár elvtárs beszélt arról, hogy milyen elvárásokat fognak bevezetni. Már a felszólalásban jött a sirás. Elnézést ezért a sokat használt kifejezésért. És Egy olyan helyzet alakult ki, amelyet nemegyszer mi, a pártszervezetek is támogattunk. A központi vezetésnek nem volt ereje ahhoz, hogy konzekvens legyen, hogy tartsa a vállát és a hátát ezekkel szemben. (£6 « t .. r> I___________________________________________^
