Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság VIII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1977 (HU BFL XXXV.13.a/3)
1977-03-04
I- 3 -Iakttól következtetik ezt?- erzélcel'ík hélyiTeg~a pártmunka gyengébb oldalait,- keveslik a kerületi PB segitsóget /bár erre a szakaszra ennek az ellenkezője volt igaz!/- saját alapszervezetben a végrehajtás következetes számonkérését,- megsértik a párthatáekört,- határozataik általánosak, megfoghatatlanok,- gyengén szervezik a politikai munkát,- Az ilyen esetek okozhatnak olyan érzést, hogy ott az adott területen nem érvényesül a párt vezető szerepe,- A tagkönyvcsere időszakában volt mád érzékelni a párt ér a pártonkivüliek közötti kapcsolatot, a párton kívüliek hangulatát, mintegy mérni lehetett a P-tag közötti kapcsolat erősségét. Kimondhatjuk, hogy a P-tg. kapcsolatai erősek k a kerületben is, s ez köszönhető annak is, hogy a kommunieták dötnő többsége jól dolgozik, s ezentúl vállal f még más pol,feladatokat is, A pártonkivüliek látják, elismerik a pártszervezetek munkáját, a kommunisták tevékenységét. A tömegkapcsolatok erősítése azonban folyamatos, rendszeres felaírfc kell, hogy legyen. Ezért lényeges pl. hogy jó pol. döntéseket ne gyengén, felemásan hajtsunk végre, vagy a kommunisták példamutatása érvényesüljön, ne hangerővel, hanem érvekkel győzködjünk, érzékenyek legyünk az úgymond apró egyéni problémák iránt, mert ezek jó vagy rossz végrehajtása erősítheti vagy gyengítheti a tömegkapcsolatokat is,- A tagkönyvcsere és a többi feladat elvégzése nagy munkát jelentett, s ez sokszor túlterheltséget, fáradságot okozott az alapszervezetekben, de a pártapparétusban is. Emiatt voltak olyan munkák, melyekre már nem maradt elég erő pl, tagfelvételi munka. Ugyanakkor ebben a szakaszban zajlottak le - sikeresen - a KISZ és a HíJF választások is, Iléhány szervezeti kérdésről_- Elmondhatjuk, a valóságnak megfelelően, hogy a XI,kongresszus óta eltelt időben a pártszervezetek munkájának tervszerűsége fejlődött, a kommunisták tevékenysége fegyelmezettebb lett, javult a szervezeti élet. Ez mérhető abban is, hogy növekedett, s magasabb követelményeket támasztó feladatok ellátása csak az alapszervezetek erősödésével vált lehetővé. Fejlődött a kollektivitás, rendszeresebbek és szinvonalasabbak az alapszervezeti vezetőségi ülések, taggyűlések is egyre inkább feladat meghatározó, irányitó jellegűek. Mindezek dacára, az alapszervezetek között úgymond nagy szóródás tapasztalható a munka minőségét illetően. Élesen 3pk# jelentkeztek a kb, 4o kislétszámu, a kb, 3o gyenge és a mintegy 15 nagylétszámú pártalapszervezetek gondjai. Ezek intézményi, eü, oktatási, illetve szövetkezeti, illetve körzeti pártalapszervezetek. Az 5-lo fős pártalapszervezetek tagjaira sok feladat hárul, másrészt nem képesek területüket politikailag átfogni, _________________________________________/w___________________________________j (I H i —----9------------------------------------------------------------------X—
