Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság VIII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1977 (HU BFL XXXV.13.a/3)
1977-12-08
- 6 --és a szülők igazolásokat adtak a gyerekeknek. Mi a munkára neveljük őket, ugyanakkor a szülő ellene van ennek, még csalás árán is megvédi a gyermekét /pl. betegséget igazol, holott ez nem is igaz/ Bottka elvtárs felvetette, hogy gimnázium után nem mennek a gyerekek munkás nak. A gimnáziumnak az a célja, hogy előkészítse őket a továbbtanulásra. A protek - ciős felvételeknél előfordulhat, hogy nem válik be a továbbtanulásra és a gimnáziumi érettségi után dolgoznia kell menni, s a gyerekből egy sértett ember válik. Sajnos hiányzik sok képesített nevelő, igy a munkára nevelés sem szerencsés. Az uj tipusu szakközépiskolák sem megfelelőek, mert se szakmunkás nem lesz belőlük, sem technikus. Arra nincs szükség, hogy érettségivel végzett szakmunkásokat képezzünk, de sok olyan iskola van még mindig, amely a felemás szakmunkást csinálja. A katonai tiszti pályával is sok probléma van. Mikor a gyereket meggyőzzük, hogy neki való pálya, szerencsés lenne, ha ezen az utón idnulna és odaadjuk a jelentkezési lapot is, másnap megjelenik a szülő, - vagy meggyőzik otthon - és nem vállalja. Tehetetlenek vagyunk ezen a teirületen. javasolja, hogy a PB kisérje figyelemmel ezt a kérdést és ne vegyük le a napirendről. Molnár et. /Tanács/ Az a véleménye, hogy az előterjesztés tükrözi azt a változást, ami a munkaerkölcsben ment végbe. Erre több példa is van, pl. a NOSZF 60. évfordulójára inditott munkaverseny nagy eredményei. A tapasztalatokat a következő versenyvállalásoknál tovább lehet fejleszteni majd. Ma már nem mindenhol olyan a szemlélet, mint ahogyan emlitették azt, Csepelen például sok olyan mérnök és technikus van, aki fizikai munkát végez, hiszen olyan területen dolgoznak, ahol erre szükség van. De a Ganz-Mávagban is olyan szerszámgépek lettek beállítva, ami a jövőben itt is magasabb képzettséget igényel. Az érettségi megszerzése, a fiatal szakmunkások munkafegyelme egyre inkább bizonyltja, hogy tudatosan végzik a munkájukat. A pártszervezetek és a KISZ szervezetek: feladatuk, hogy még közelebb hozzák őket a munkához. A munkafegyelem és a technológiai fegyelem betartásának mindenütt követelményhek kell lennie. A munkások tapazs talataira a vezetés igényt tart és ezeken a helyeken egyre inkább öröm lesz a munka. Ez még sajnos nem mindenhol van igy, mert van olyan /~"N hely is, ahol még megrokkanak a munkába. Mióta a tanácshoz került dolgozni sok tapasztalatot szerzett. A fogadóórákra való bejelentkezéskor mindenkit fogad. Egy tanácstag kért meghallgatást tőle és amikor kérdezte, hogy milyen műszakban dolgozik /hogy a munkaidő után fogadja/, az volt a válasz, hogy neki mindegy mikor jön, de inkább a munkaidőben legyen. Tehát még nem mindenki jutott el oda, hogy ne a munkaidő alatt végezze el a magánjellegű problémáinak megoldását. A szemléleti probléma más esetben is rossz irányban nyilvánul meg, pl: a KÖZÉRT vezetője a GM-nél panaszkodik, hogy csökkent a forgalma, mióta reggel korán nem nyithatja ki a boltot /sokkal kevesebb szereszital fogy el/. Molnárné et~nő: /Rádió/ A vita is utal arra, hogy nem volt könnyű dolga a szerkesztőknek. Ha objektiv és szubjektív oldalról vizsgáljuk a munkaerkölcsöt, arra is gondolni kell, hogy nálunk a Magyar Népköztársaságban a munka a társadalmi méretekben nem kap megfelelő megbecsülést. Valamiféle értékrendszer eltolódás van a tiszteséges munka lebecsülése terén. Háttérbe szorult a munka erkölcsi oldala és a pénz pedig előtérbe került. Nem tanitják becsülni a munkát. Pedig tudomásul kell venni, hogy szükség van a mechanikus munkára. Nagy baj az is, ; ___________________________________________________________________T_____________________________________________ * -sa>i
