Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság VIII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1976 (HU BFL XXXV.13.a/3)
1976-05-28
I WÍ i- 5 -A csoportos és az egyéni beszélgetések alkalmával egyöntetű véleményként hangzott el, hogy a sajtó, a rádió, de különösen a tv meghatározó szerepet tölt be a külföldi és a hazai események ismertetésében. A rádiókészülékekkel és tévével való ellátottság kerületünkben jobb az országos átlagnál. Az újságolvasás gyakoriságára vonatkozóan, ránk is jellemzőek annak az országos felmérésnek az adatai, melyezerint a felnőtt lakosság 88 %-a minősül rendszeres újságolvasónak /az alctiv dolgozók körében ez az arány 93 %/. Naponta olvas újságot a felnőtt lakosság 63 %-a, és mindennapos rádióhallgató 85 %-o.9 Egyre szorosabban kötődik egymáshoz a tömegkommunikáció és a "hagyományos" agitáció. Megfigyelhető, hogy számos fontos társadalmi kérdés vitája egy-egy TV-riport vagy újságcikk nyomán lobban fel, terjed ki széles körűvé. Többen felhivták figyelmünket a sajtó, a rádió és a tévé fokozott felelősségére. /Bizonyítók ez az összehangolás fontossága és a munkamegosztás lehetősége mellett./ Egy felmérés tanúsága szerint a párttagok 56 %-a. olvas Népszabadságot. A napilapok mellett sokan olvassák a hetilapokat: a Nők Lapját, a Képes Újságot, az Ország-Világot, a Szabad Földet ée a Magyarországot /ennek olvasói között legmagasabb a párttagok hányada/. A beszélgetések alkalmával kiderült, hogy a kerületi dolgozók a rádió reggeli ée a TV-hiradó koraesti adásaiból szerzik napi politikai információikat, e nagy tömegek a Hét és a 168 óra ci~ mü műsorokat is figyelik. A napilapok frissességével,tartalmával nem elégedett a párttagság: az információk nem elég gyorsan jelennek meg /az Esti Hirlapot kivéve/, az elemzések viszont nem elég réezletezőek. Az értelmiségiek, a mélyebb összefüggések iránt érdeklődők a folyóiratok elemző cikkeit is elolvassák. A tömegkommunikáció, a sajtó megítélése az egyes emberek, korcsoportok Ízlésétől függően eeatenkent szélsőségéé. /Pl. az ifjúságnak szóló zenei műsorok stílusa, a szereplők öltözete, frizurája az idősebbek körében elutasításra talál: a fiatalok pedig elitélik egyes lapok "gügyögését"./ A beszélgetések feltárták azt is, hogy egyes rétegek, foglalkozási csoportok mennyire érzékenyen reagálnak az őket közvetlenül érintő cikkekre, riportokra. Az orvosok, a pedagógusok, a kereskedelmi dolgozók, a * --2*
