Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság VIII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1970 (HU BFL XXXV.13.a/3)
1970-04-24
lí 0 ■ i 4 A kultúrpolitikában különösen nagy a zür-zavar. Azt hiszem itt az ellenforradalom utáni szektáns, szélső és egyéb túlzások is érvényesülnek. Kétségkívül nem tudunk elég segítséget adni ezekhez a kérdésekhez. Ha pedig a párt hivatalos kulturkiadványait nézzük, abban minden megvan, csak az nem, aminek alapján az átlagmüveitségü párttag tovább tudna menni. Az ország átlagos kulturszinvonalanak további emelkedése a párttól függ. Jobban aláhúznám a pártfegyelem kérdését az anyagban. Réti , zsásabbnak van feltüntetve, mint a valóság. Nagyon sok régi munkásmozgalmi embert-érték megy veszendőbe, mert nem hívjuk fel időben hibáikra a figyelmet. Bizonyos fokig a mi életszínvonalunk is nőtt. Ez némely funkcionáriusban hatalmaskodó, közömbösködő vonást is kifejleszt, amire jobban fel kellene figyelmi. Úgy érzem, hogy nem törődünk eléggé a kiöregedett, vagy a továbbfejlődni nem képes elv, társainkkal sem. Segíteni kel] az alapszervi vezetőségeknek, hogy a taggyűlések önkritikusabban, elemzőbbek és elmélyültebbek legyenek. Sokoldalúbban tárják fel a problémákat. A nő kérdésben maguk a kommunisták, a pártszervezetek sem foglalnak eléggé egyértelműen állást. Rendkívül nehéz a nők nek érvényesülni. Vezető emberekkel vitaikozni kell azon, miérté nem lehet egy nő kutató, ha ugyanazokat a feltételeket megkapja és a tehetsége is megvan hozzá. Csollány Ferenc et.: A 11. oldalon az élet színvonal okoz nekem gondot. "Az életszonvonallal kapcsolatosan szinte egyöntetű negatív véleményeket tapasztalni. E kérdésben a . . . .". Szerintem ez. a mondat a módosításnál sem marddhat az anyagban, véleményem szerint nem alakulhat ki egyöntetű negatív vélemény az életszínvonallal kapcsolatban. Kulcsai1 Ferenc et.: Az egész anyag elkészítésével kapcsolatban elmondható, hogy valóban komoly dilemét okozott. Mi ennél az anyagnál nem tudtunk sem szociológiai, sem demográfiai felmérést végezni: hogy a IX. pártkongresszus óta hogyan fejlődött a párttagság eszmei politikai cselekvési egysége. Csoportos beszélgetéseken sok szubjektivumot is tekintetbe kellett venni. Ennek következtében nem mondhatom, ho^,y bizonyos állításokban nem rejlik bizonyos szubjektivitás. Pl. Guhajda elvtárs az életszínvonal kérdésében amit felvetett, hogy az alap a munka. A beérkezett 90 jelentéstől nem lehetett elkülöníteni magunkat. Azt is tekintetbe kell venni, hogy ez nem agltációs anyag. A piszkos, önző gondolkozásu, lumpenproletár emberek egyenlősdi követelését sem tükrözhettük az anyagban. Csollány elvtárs felvetésével kapcsolatban: én többet akartam belevennii az anyagba, olyan jelenségeket, meghökkentő dolgo-r kát. Bár a párttagság nem ismeri az életszinvonal növekedését ugyanakkor olyan vélemény is van, hogy van mire büszkének lennünk. Jellemző, hogy az emberek permanensen panaszkodnak, szordinóban, vagy még úgy seiü ismerik el eredményeinket . s * - -tp
