Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság VIII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1969 (HU BFL XXXV.13.a/3)

1969-05-23

I I 4 : - 12 - - 13 -Az általános napi, politikai, kulturális etb. tájékozódást szolgáló A színháziétoo-ntÁa .,^.„,.11 újságolvasás számszerű ás minőségi színvonala jó, A megkérdezetteknek 69 %-a zettek 45 %-a egyáltalán nem 45 n* n+éhM h°eí a meSkár!*®“ olvas rendszeresen napilapot. Ezen bellii az újságolvasók nemek szerinti meg­­színházban. A vicíéki dolgozóinak tühh M négyszer volt oszlását tekintve erősen a férfiak javára billen a mérleg. Nem mutat lénye- A szinházbajárók közül 60 % az onannttat” ne!f zinházba. ges eltérést a budapesti ós vidéki lakosok közötti újságolvasás! arány. Az ezinnazoajárok közUl 60 % az operettet, vígjátékot helyezi előtérbe. átlagosnál magasabb az újságolvasók száma a párttagok között. A megkérdezett párttagok 95 %-a rendszeres ujságolvaó. A legolvasottabb napilapok: A mozilátogatással kapcsolatban a megkérdezetteknek 63 %-a volt 1. / Népszabadság az újságolvasók közöl 48 % említi filmsiker “VnyeRábS’míglgíSi^M^lvSÍlSrtSjLÍSÍSSkkaí/wőkS^s 2. / Esti Hírlap - " - 65.4 " Gárdonyi regények nyomán készült látványos, romantikus, kalandos filmek i " ip fi '< tetszettek a legjobban /Egri Csillagok, Kárpáti Zoltán, Egy magyar nábob, 3. / Népszava - - 18.6 Aranyember stb.7. A külföldi filmek kőiül a Háború és Békl: Kllopátra és a Nyomorultak, A fenti Borrend a pártonkivüli dolgozók viszonylatában megváltozik. 1, / Esti Hírlap 2, / Népszabadság 3, / Nápszava A folyóirat-olvasással kapcsolatban az adatokból kitűnik, hogy a leg­olvasottabb folyóiratok a Tükör, az Ország-Világ, a Nők Lapja és a Képes Újság. Ezek mögött messze elmaradnak az igényesebb szakmai, tudományos és 0% ismeretterjesztő folyóiratok. Ez a megfigyelés vonatkozik a párttag-olvasókra is, akik közül csak 14 % olvas természettudományos folyóiratot és 5 %-a irodalmi és művészeti folyóiratot. Még a politikai havi, illetve hetilapok, Társadalmi Szemle, Nemzetközi Szemle, Magyarország stb0 olvasott: sem éri el a képeslapok olvasottságának gyakorisagát. A könyvolvasással kapcsolatban a megkérdezettek 31 %*» nem olvasott az év során könyvet és 69 %-a olvasott legalább egy könyvet. A könyvolvasás számszorinti adatainál jóval kedvezőtlenebb képet ka­punk az olvasók igényességét vizsgálva. Az első helyen állnak irodalmunk "olvasmányos" klasszikusai, a második helyen a mai irodalom sikert aratott listavezetői találhatók. A harmadik csoportban a két háború közötti kaland­regények, krimik, ponyvák helyezkednek el. A két háború közötti időből származó és jegyzékünkön szereplő anyag azt mutatja, hogy ez a közkönyvtárakból már kiszorított, irodalmi értéket nem képviselő könyvek'még mindig kézről-kézre Járnak, valószínűleg magán­kölcsönzés formájában. A vizsgált anyag alaptendenciája a romantikus kaland, a cselekményesség utáni vágy. Ez a szórakoztató igény olyan erős, hogy a -"n ^ tartalmi, válogató és értékelő szempontokat háttérbe szorítja. Az irodalmi érdeklődés irányát jelentősen befolyásolja a hírverés, vagy vita folytán reflektorfénybe került mü. De szinte döntő nagysikerű pro­pagandaeszköznek látszik egy-egy Jólsikerült megfilmesítés vagy televízió­­bemutató. Ez viszont a további lehetőségekre és tennivalókra irányítja a figyelmet. A vizsgált táblázatok alapján megállapítható, hogy az olvasottság és az érdeklődés iránya kerületünkben is megegyezik a budapesti illetve az or­szágos felmérás tapasztalataival, Tanulságkánt viszont azt a konzekvenciát kell levonnunk, hogy az üzemi és fővárosi könyvtárhálózatnak korszerű módszerekkel tovább kell formálni, magaeabb szintre kell emelnie általában, igy kerületünk olvasási kultúráját is, ||p j . m !^:j i'B ^ _____________ ■' ~ -------------I ’ £ 9 M W ->■» jBt . .un» ** • ®* 1 ^ m. m n f

Next

/
Thumbnails
Contents