Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság VIII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1962 (HU BFL XXXV.13.a/3)
1962-11-30
■ ■ ■ - --T~ ' ■> ' é-.4 -Az egyik, amiről Kádár elvtárs is beszélt - Sugatagi elvtárs nyugodtan elmondja, hogy amit vállalatuk teljesítették, hogyan lett szocialista műhely a GÁ Vasöntőben. A másik az, hogy ezen túl bizonyosság van abban is, hogy felépül a szocializmus. Nincs itt olyan elterjedt né et Magyarországon: majd meglátjuk mi lesz, felénül vagy nem. Egészen biztosak vagyunk ebben. Amit 1956-óta elhatároztunk az minden bevált, megtörtént. Senki sem gondol arra, hogy ez az 5 éves terv ez majd meg lesz emelve, vagy megbukik, hanem ez valóság. Tárgyilagosan megállapítottuk, hogy h szoc. alapjait leraktuk, fel fogjuk építeni a szocializmust. A munkásosztály* érdekesnek találom, ahogy erről Kádár elvtárs beszélt, azt mondta: " Ha a parasztság érdemeit emeljük ki akkor is a munkásosztályra gonolunk elsősorban, a munkásosztály vállalta a fő terheket, s hogy továbbra is na^y teher hárul még a munkásosztályra. " Segít megérteni azt a kerülést mit értünk az ^ alatt, hogy munkásosztály vezető szerepe, bizonyos fokig az ^ o sztályharc kérdése is. A válaszadásban is említést tett a munkásosztály áldozatkészségéről, beszélt a hűségről is mikor a leszerelő katonák kérték, hogy maradjanak tovább, - pl. a kubai kérdésnél.' Az értelmiség kérdésénél azt hiszem, nagyon helyes megfogalmazás, ha a munkásonztáyÍról, a párttagságról beszélünk mindenütt ott van az értelmiség is, nem lehet különválasztani. A honvédségnél említette meg, hogy a hűségnyilatkozat jó dolog volt, aki nem irta alát az nem mind gazember, hozzáfűzte, nem kértünk mindenkitől, civilektől nem kértünk. A Szovjetunió kérdése: a vátexxx teást válaszadásban sem, s a hozzászólók sem frázisokkal beszéltek a Szovjetunióról; hanem úgy nyilatkoztak, hogy biznak Hruscsov elvtars eszébe. Nagyon nyilvánvaló volt, hogy a Szovjetunióval a mostani kapcsolatunk, amit a XX. és a XXII. kongresszus fektetett le és ma is folytatja ezt a ^ nolitikát. Az ellenség reagálása a kongresszusról: olvastam ezzel kapcsolatban a legutóbbi piros-csikós anyagot, mely alátámassza amit Kádár elvtárs mondott, hogy úgy a"Szabad Európa" rádió, mint a nyugati hírügynökségek, de elsősorban a "Szabad Európa" nagy bajba van, anyaghiányban szenved, mert a "Szabad Európa" egyszerűen részeket idéz szószerint a kongre szusról, mert nem találnak lo olyan sort sem, amiről a kongresszuson szó esett volna és az otszág ne tudná. Az egész taktikájuk megváltozott, csődbejutottak. Az nem volt benne a sajtóban: nemcsak azt mondták, hogy kispolgári Ízléssel öltözött emberek vannak , hanem azt is, hogy kívülről úgy néz ki, mint egy nyugati szakszervezeti kongresszus, Kádár elvtárs monda, hogy kívülről lehet, hogy igy néz ki, de belülről nem vállaljuk. A kongresszusra meghívták a nyugati újságírókat egész napra az első nap. De úgy látszik, hogy a személyi kultusz hívei, mert csak délelőtt voltak ott a referátumnál,T_.ugyanis az a helyzet, hogy a sajtóban mgjelentek a dolgok. Elnéztem ott volt Kodály, Németh László neves művészek. Ezen vita is volt, mert többen rosszállották is, hogy ezek mit keresnek a kongresszuson. Akik igy vetik fel a dolgot, azok azokból tevődnek össze, akik az alapszervi taggyűlésre meghívták ugyan v,-
