Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság VIII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1960 (HU BFL XXXV.13.a/3)
1960-03-04
* > /• < hogy e vita hasznos, érdekes volt és egy sor újabb gondolatot, javaslatot adott, melynek alapján az elvtársak elfogadták az anyagot, azt kiegészítették, sőt elsősorban a határozati javaslatokat. Ezt az anyagot a javaslatokkal együtt megküldjük az üzemi pártszervezetek titkárainak. Szeretném elmondani, hogy ezt az anyagot nepirendre tüztük nem azt jelenti, hogy különösebb vész jelentkezne a kerületben, vagy budapesti szinten. Ha megnézzük, hogy 1959-ben hogyan teljesítettük a minőségi mutatókat megállapíthatjuk, hogy a termelés mennyiségi feladatai mellett, a termelékenységi, minőségi és önköltségi mutatókat is igen szépen teljesítették a kerület üzemei és az elkövetkező hónapokban igen komoly nyereségrészesedési összegeket fizetnek ki. A vitából az az érzésem, hogy az elvtársak bizonyos fokig kifogásolták, hogy ez az anyag, mely terjedelmében igen hosszú, de az anyag minőségének, tartalmának elég rövid, nem foglalkozik egy sor kérdéssel, pl: a termelés gazdaságosságának kérdésével, az önköltség konkrét kérdésével, stb. ami a termelés lényeges részét teszi ki. Ennek az anyagnak nem az volt a célja, hogy az ipari termelésnek minden oldalát, minden minőségi mutatóját részletesen elemezze. Tűzhettünk volna olyan napirendet ide, hogy hogyan alakul a kerületben az önköltség, vagy a minőségi munka, de Pártunk VII.Kongresszusának útmutatása alapján ez a legfontosabb feladat hárul az üzemekre és Kádáer elvtárs is zárszavában a munka termelékenység kérdését emelte ki és a műszaki fejlesztést. Műszaki fejlesztés a munka termelékenység nélkül, önmagában eredményt elérni a gazdasá gosságnál, az önköltségnél elérni nem lehet. Teljesen helytelen műszaki fejlesztés, amely nem veszi figyelembe ezeket a mutatókat. Csak úgy lehet műszaki fejlesztést végrehajtani, hogy ezekre a mutatókra figyelemmel vagyunk. Másik dolog: nekem a vitában nagyon tetszett, hogy elég széles körben bontakozott ki a vita és igy Gegesi elvtárs'az orvostársadalom oldaláról igyekezett pár javaslattal élni. Amikor ezt az anyagot elkészítettük, nem konferenciára készültünk: Pol.Gazd. vonalon, Javaslom a PB fogadja el az anyagot, a javaslatokat és az elhangzottakkal egészítsük ki, mert az anyag figyelembe veszi a pártszervezetek adottságát és jelenlegi helyzetét és bizonyos fokig komoly feladatokat állítanak a pártszervezetek elé. Ez egyébként egy komoly húzóerő. Egy napra eső értéknél van a jelenlegi mérési tényező és mi nem mehetünk egy olyan helyzetbe bele, hogy a Közgazdaságtudományi Intézet elvi vitáit vegyük igénybe. Nagyon jónak tartom azokat, hogy a műszaki fejlesztés vitáiban elképzelhetetlen, hogy csak a munkások, vagy csak a műszakiak vegyenek részt, hanem összefogva: a műszaki adja a szaktudásának javát, a fizikai munkás a többéves gyakorlatát és e kettőenk az összetételével olyan konstrukciót alakítanak ki, amely megvalósítható és ha ez megvan, akkor gyorsan haladhatunk előre. Emellett nagyon fontos, hogy a gazdasági vezetés, a pártszervezet és a tömegszervezeti vezetés között is meglegyen az összhang - mindenki a maga területén végezzen megfelelő munkát. A kerületi Pártbizottságnak a következőkben foglalkoznia kell azzal, hogy pártszervezeteinket megtanítsuk arra, hogyan dolgozzanak a műszaki fejlesztés konkrét, gyakorlati problémáival. Nekünk erre is tanitani kell az elvtársakat. Gegesi elvtárs utal arra, hogy az üzemek vezetői találják meg a kapcsolatot az üzemorvossal, hogy megfelelő gyógyitásés propganda legyen ezen a területen is. Mennyire igaza van abból is látszik, hogy pl: vannak különböző influenza járványok és a dolgozók jórésze megbetegszik, melynek során a munkából hiányzik, De> ha itt meg[- 7 - ^ I * / . >1.
