Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság VIII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártértekezletek jegyzőkönyvei, 1985 (HU BFL XXXV.13.a/1)

1985-02-23

- ... .. . 2 í > Fejlődött a várospolitikai agitáció. A lakóterületen az általános érdeklődésre számot tartó kérdéseken túl, az A helyi tájékoztatás eszközei az üzemi lapok és a Józsefváros című, negyedévenként megjelenő újság is. Az 1 ott élők életkörülményeit befolyásoló tényezők állnak ennek középpontjában. A kerületi pártbizottság lolyamatosan üzemi lapok többsége megfelel a követélményeknek; fejlődik a cikkek műfaji sokoldalúsága, a pártos kritika vállalása, gondoskodott a lakóterületi pártszervezetek tájékoztatásáról. A tájékoztatókat, információkat jól lehet hasznosítani a de lapjaink a szükségesnél még mindig kevesebbet foglalkoznak a művelődés, a szakmai képzés és továbbképzés témáival, politikai munkában. Az agitáció eredményes eszközei, formái a kerületi tanáccsal és a körzeti népfront bizottságokkal a Józsefváros című lap tartalmában gazdagodott, mejclenése rendszeres, hasznosítását jobb terjesztéssel elő kell segíteni, közösen szervezett várospolitikai fórumok. Az agitáció hatékonyságát rontja, hogy több probléma visszatérőén meg- Jogos igény, hogy több információval szóljon a lakosságot foglalkoztató kérdésekről, hatásosabban ösztönözzön az oldatlan marad. aktív közéleti tevékenységre. A párttagok és pártonkivüliek között egyaránt fokozódik az igény a rendszeres, tartalmas, gyors szóbeli tá­­\7 információs munka lassan fejlődik. Nehezíti az előrelépést, hogy a bonyolultabb politikai, gazdasági fo­jékoztatásra, amely az egyéni agitáció alapfeltétele. Az egyéni agitáció eredményességét csökkentette, hogy ezeket a lyamatok felismerése és az azokra való gyors reagálás az eddigieknél nagyobb feladatot jelent. Továbbra is gond, hogy feltételeket nem sikerült folyamatosan biztosítani, de az is tapasztalható, hogy párttagjaink megfelelő tájékozottság bir- az információs jelentések nem különböztetik meg az általánost az egyedi véleményektől, nem adnak eléggé árnyalt ké­tokában sem élnek mindig az agitáció e formájával. pet a dolgozók, a lakosság politikai hangulatáról, nem mindig tükrözik egyes társadalmi rétegek olykor eltérő vélemé­nyét. A pártszervezetek döntéseiről, azok visszhangjáról sem eléggé széleskörűen adnak képet. Feltétlenül szükséges a A politikai vitakörök az aktuális napi politikai kérdések gyors közvetítői, a szóbeli agitáció igen értékes fór- tartalmasabb, a konkrét feltevésekre épülő visszacsatolás rendszerének megszervezése, mái. A kerületben változatlanul pártszervezeteink felében működik szervezett politikai vitakör, számuk kb. 250; ezt terveinkkel ellentétben nem sikerült gyarapítani. Néhány pártszervezetben még ma is a politikai vitakörrel akarják helyettesíteni a pártoktatást. 4. Közművelődés A pártnapok szervezésében, színvonalában fejlődés tapasztalható. A pártszervezetek, felismerve a helyi poli- A XII. kongresszus óta eltelt időszak tapasztalatai alapján megállapíthatjuk, hogy a kerület művelődési | tikai igényeket, mind gyakrabban kezdeményeznek, szerveznek saját maguk is pártnapokat. Ezek hozzájárultak a párt- intézményeinek, üzemeinek, politikai és társadalmi szervezeteinek erőfeszítései e téren is jelentős eredményeket hoz­tagok és a pártonkivüliek jobb tájékozottságához, az összefüggések jobb megértéséhez, az egységes cselekvés kialakításé- tak. A kerület közművelődése fejlődött, a lakosságnak a korábbinál szélesebb köréi sikerült bevonni a kulturális értő­höz. A pártnapok hatékonyságát növelte, hogy azokat a korábbi gyakorlattól eltérően, kisebb csoportoknak szervezik, kék megismerésének, az általános és a szakmai műveltség gyarapításának, a szabadidő tartalmas eltöltésének folyama­lehetővé téve a párbeszédet is. tába. A gyermekek, az ifjúság, az időskorúak kulturális lehetőségei számottevően javultak, a színvonal emelkedett. Nem kielégítő azonban elsősorban a munkások részvétele a közművelődésben. A Kossuth Könyvkiadó kiadványai és a pártfolyóiratok fontos eszközei az agitációs és a propaganda mun­kának. Az utóbbi időszakban növekedett a politikai kiadványok vásárlása, 1980-ban személyenként átlagosan 30, l t, A kerületben élők, az itt dolgozók és tanulók művelődési igényeit kiterjedt intézményhálózat hivatott ki-1984-ben 42,6 Et volt a vásárolt könyvek, füzetek értéke, igaz, közben ezek ára is emelkedett. Nem bővült a választék elégíteni. Két legfontosabb feladatuk: a munkásság és az ifjúság művelődésének szolgálata. | az igényeknek megfelelően. Hasznosak a pártmunkát közvetlenül segítő kézikönyvek. A klasszikusok iránt nőtt az ér­deklődés. A pártfolyóiratok terjesztésére az utóbbi egy-két évben a korábban elért szint tartása jellemző. A munkahelyi művelődésben az igények átrendeződtek: nőtt az érdeklődés a termelésben, a mindennapi életben közvetlenül hasznosítható ismeretek iránt, a többletmunka elterjedése viszont csökkentette a tartalmasán cl- Politikai rendezvényeinken arra törekedtünk, hogy a történelmi ismcretnyujláson túl minél nagyobb tölthető szabadidőt, politikai érzelmi, esztétikai hatást is kiváltsunk, kulturális élményt nyújtsunk. Nemzeti ünnepeink, kerületi rendez­vényeink tartalma, formája és hangulata ünnepélyesebbé vált. A május 1-i ünnepségek rendezvénysorozatában is most A kerület dolgozói a korábbinál iskolázottabbak, többen vesznek részt szakmai és általános képzésben, to-i már hagyományos és cvről-évről színesebbé válik az Asztalos János parkban megtartott majális. vábbtanulásban. E törekvést jó irányban befolyásolják a szocialista brigádok közötti munkaversenyek, szakmai vetél­kedők, a KISZ-szervezetek ifjúsági versenymozgalmai, amelyek értékes új vonása, hogy gyakran valamely másod-vagy ! rokonszakma megszerzését célozzák. 3. Tájékoztatás 1 Továbbra is gond az általános iskolát el nem végzettek körében a közművelődés lehetőségeinek beszűkülése, i A párt és tömegek közötti kapcsolat erősítésének egyik lényeges eleme, a szocialista demokrácia és a tö- A munkásszállókon lakók szociális és kulturális ellátottsága elégtelen. A kerületben lévő 36 munkásszálló közül csak megpolitikai munka nélkülözhetetlen feltétele a politikai szervek és szervezetek tájékoztató munkája. Az össztitkári 15-ben van kulturális célokat szolgáló terem, és reszortértekezlctekcn adott tájékoztatásokat a pártszervezetek jól hasznosították, de több rcszortos értekezletre, gazdagabb érvanyagra van szükség, mégpedig kellő időben, frissen. Nagy figyelmet fordítunk az ifjúság aktív bekapcsolására a közművelődésbe. Az Alkotó Ifjúság Pályázaton és az újító mozgalomban résztvevők alkotásai elsősorban az anyag- és energiamegtakarítást célozták. Jelentős a Fiatal A kerületi székhelyű tömegtájékoztatási intézmények között meghatározó szerepe van országos mére- Műszakiak- és Közgazdászok Tanácsának tevékenysége is. tekben a Magyar Rádiónak. Az intézmény sokmilliónyi hallgatójának igényeihez, érdeklődéséhez mért, a megvál­­! tozott szabadidő tartalmas eltöltésének megfelelő műsorpolitikát dolgozott ki. A rádióban elhangzó kommentárok, A munkahelyi közművelődésnek változatlanul legszervezettebb része a párt-, a KISZ- vagy a szakszervezet ; értékelések Józsefvárosban is nagyban segítették agitációs és propaganda munkánkat. A rádió műsorpolitikájában szervezésében folyó oktatás. A művelődés igények kielégítésében csökkent a munkahelyen folyó művészeti, tudomá­tcljesítettc azt az alapvető feladatát, hogy Xll. kongresszus és a párt ezt követő határozatai alapján magyarázza, népsze- nyos tájékozódás, ismeretgyarapítás szerepe. A vállalati könyvtárak többsége alkalmatlan a kulturált kölcsönzésre, rűsítse a párt és a kormány politikáját, intézkedéseit, és mozgósítson végrehajtásukra. A rádió műsoraival hozzájárult vagy a helyben olvasásra. Kevesebb a munkahelyi amatőrcsoport. A szűkösebb gazdálkodás miatt a közművelődési ahhoz, hogy társadalmunk reálisabban ítéli meg a világpolitikai és gazdasági változások hazánkra gyakorolt hatását, kiadásokat gyakran nem elég színvonalas, de „bevételes” rendezvényekkel fedezik. Közreműködött a szocialista értékrend, a közösségi szemlélet erősítésében. A közoktatási intézményekben fejlődött a tanórán kívüli nevelő tevékenység, a szabadidő hasznos eltölté- Kerületünkbcn 9 országos, budapesti napi, illetve hetilap szerkesztősége működik. Ezen orgánumok sének segítése, helyenként a család által nem biztosított lehetőségek megteremtése, politikai súlya jelentékeny, a lapok a sajtóstruktúra egészében meghatározó szerepet játszanak. Szakmai feladataik ) ellátásán túl sok munkatársuk a kerületi Előadói Iroda keretében gyakran tart pártmegbízatásként - tájékoztató- A munkahelyek és közművelődési intézmények kapcsolata rendszeresebbé vált, a művelődési igények fel­kat, pártnapi előadásokat. Az Előadói Iroda munkájának színvonalát javította, tevékenységét szélesítette, hogy az át- keltését jól szolgálták a múzeumokkal, könyvtárakkal, filmszínházakkal, a TIT-tel kialakított kapcsolatok. A felső­szervezés után létrejöttek a különböző társadalmi, politikai témákban jártas előadói csoportok. Az ismeretterjesztő oktatási intézmények KISZ-bizottságai segítették az amatőr-mozgalmakat és a klubéletet. A Vállalati Művelődési előadásokban felhasználtuk azt a lehetőséget, hogy több országos kulturális, művelődési intézmény területünkön dolgozik. 7 ; : 16 ui 2a ü .mm m. m <%' -L - .... - ________ a. —,________________________*,_________* - - - . . — — - - . — _ . .... _ — — ... . . . ..._ ... ..._—--------------------

Next

/
Thumbnails
Contents