Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság VIII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártértekezletek jegyzőkönyvei, 1970 (HU BFL XXXV.13.a/1)
1970-10-17
f * K3HB~ " iUM|| 1 » .-,-• ..t> 1 ■' •'- ; UHuig <A' iA'Y ?A ■_. :■ ^ f 4 i I I f J | I. A PÁRTBIZOTTSÁG GAZDASÁGPOLITIKAI TEVÉKENYSÉGE 1. A gazdasági mechanizmus reformja káderkérdéseken kívül jelentős erőket és sok időt kötött le az átárazás, a dotációs igényszámítás az új A reform a III. 5 éves terv két éve után került bevezetés- tervezési módszerek kialakítása, a munkaidőcsökkentés re abban az alapvető összefüggésben az eredeti terv feltételeinek kidolgozása, a kollektív szerződés meg-1 jl célokkal, hogy a gazdasági helyzet felfelé ívelő fejlődési fogalmazása, a gyermekgondozási segély munkaerőkörülményei között tartós népgazdasági egyensúlyhoz, gazdálkodási oldalának megoldása és az új külkeres^ gyorsabb műszaki haladáshoz és fejlődési ütemhez, kedelmi kapcsolatok kialakítása. Az általános elvek TM hosszabb távon pedig lényegesen gyorsabb életszín- megismerésén túl — az első hetek bizonytalanságai vonal-emelkedéshez vezet. után — azok helyi viszonyokra történő alkalmazása volt A felkészülés nem volt zavartalan és egyenletes szín- a munka középpontjában, de ehhez a fentiek szerint vonalú, de biztosította a gazdasági tevékenység folya- még egyéb gondok is kapcsolódtak. Ilyen körülmények matosságát. A vállalati gyakorlat előkészítő szakaszá- között a reform teljes kibontakoztatására az egész bán a gazdaságpolitika elemeinek megismerése idejé- népgazdaságban természetesen csak fokozatosan leheben túlértékeltek egyes szabályzókat, a szabályzóktól tett számítani. várható közvetlen hatásokat és nem értették, hogy Az induló fejlesztési koncepciókban, tervvariánsokban a fejlődés legdöntőbb tényezője továbbra is az emberi a műszaki-technológiai elképzelések igen széles skáláját cselekvés összefogott, irányított energiája és e cselekvés találjuk: a dinamikus szinttartástól egészen a gyorsított minősége maradt. A közgazdasági szabályozó rendszer ütemű fejlesztési célokig, jelentős beruházásokig. Kevés fokozatos megismerésével azonban gyors ütemben azonban még az erő és idő a közép- és hosszútávú haladt a konkrét felkészülés azon a színvonalon, problémák rendszerező kidolgozására, és sajnos ez melyet az adott helyzetben a vállalatoktól várni utóbbiakat a felügyeleti hatóságok sem érzékelik lehetett. fontosságukhoz mérten, így nem segítik, nem javítják raÉi A közgazdasági, műszaki érdeklődés jelentékenyen eléggé a vállalati elképzeléseket. aktivizálódott. Negatív jelenség volt viszont, hogy Összegezve a kerületi vállalatok indulási tevékenységét, a viták témaköre inkább az általános szabályozás azt a közepesnél jobbnak ítélhetjük, de a vállalati belső bizonyos elemeire korlátozódott a helyi speciális mechanizmus mindmáig nem zárkózott fel a népgazdahelyzet elemzése és a megoldás gyakorlati útjainak sági érdekekkel teljesen összhangban álló gazdaságkeresése helyett. politikai célkitűzések magasabb szintű megoldására. A felkészülés elsősorban káder, szervezeti és ügyrendi vonatkozásokat érintett és javított. Figyelemre méltó reagálást váltott ki néhány vállalatnál és szövetkezetnél (ÉBGV, Favorit KTSZ) az érezhetően kedvezőbb új 2. A pártszervezetek gazdaságpolitikai tevékenysége árrendszer. A túlzott optimizmus következtében azonban kisebb erőfeszítést tettek annak elemzésére, hogy A pártszervezeteknek a reform bevezetésének időa kedvezőbb helyzet piacpolitikai következményei szakában kettős feladatot kellett megoldaniok. Egymiképpen hasznosíthatók a későbbiekben. részt következetes politikai munkával küzdeni kellett Az indulásnál a vállalatok sokrétű, komplikált, nehéz a reform helyes megértéséért és sikeres megindításáért, feladatokat oldottak meg. A szervezeti, ügyrendi, másrészt a munkastílus fejlesztésével erősíteni kellett 7 I ,___________________H3_________________
