Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság VIII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártértekezletek jegyzőkönyvei, 1970 (HU BFL XXXV.13.a/1)
1970-10-17
az új körülmények között gazdaságpolitikai vezető A párt vezető szerepének érvényesülése és a tését, munkájuk rendszeres értékelését, a politikai, okozta a bérszínvonalak megállapításánál, illetve szerepüket. munka között meglevő fontos kapcsolatból következik, szakmai képesítésükről és továbbképzésükről való jóváhagyásánál. A reform alapelveinek megértéséért és egyértelmű hogy az új gazdaságirányítás rendszerének sikeres gondoskodást. A pártnak állandó feladata a káder- Megállapítható, hogy a reform első éveiben, a kerületi értelmezéséért folytatott gyakorlati politikai munka megszilárdítása elképzelhetetlen a párt káderpohtikájáutánpótlás biztosítása. A különböző kollektívák sok vállalatok egy részének óvatos tervcéljai nem ösztönözlegszélesebb bázisai a csoportos beszélgetések és viták nak következetes megvalósítása nélkül. olyan fizikai és szellemi dolgozót „rejtenek” magukban, tek kellően a hatékonyság növelésére, voltak. Közép- és felső szinten belső tanfolyamok A IX. kongresszus útmutatása alapján a Politikai akikből céltudatos munkával jó vezetők nevelhetők. A nyereség alakulásában a vállalatok saját megítélése szervezése, ellenőrzése és az oktatáshoz kötődő párt- Bizottság 1967. május 9-i ülésén értékelte a káder- es Ahhoz, hogy az arra alkalmas munkások elinduljanak szerint is jelentős szerepet játszott az induló árakban munka volt e tevékenység lényege. személyzeti munka helyzetét és meghatározta a továbbezen az úton, az első ösztönzést a pártszervezetek tud- levő tartalék, az árváltozások nagyobb lehetősége, Az irányítási rendszer elveinek bekerülése a köztudatba fejlesztésével kapcsolatos feladatokat. E határozat ják megadni. Javasolják a pártvezetőségek a fiatalokat, az alapanyagárak több területen jelentkező csökkenése közepes, vagy ennél jobb eredménnyel valósult meg alapján született meg a 1001/1968. Korm. számú nőket, szocialista brigádvezetőket bátrabban vezetői és a szocialista piacokon elért magasabb árszint, a kerületi vállalatoknál. Az elvek a gyakorlati gazdasági határozat, amely az állami személyzeti munka tízéves beosztásba. Megállapíthatjuk, hogy a vállalati dotáció megítélésémunkában a gazdasági munka egyes területein eltérő fejlődését, tapasztalatát rögzítette és további feladató- A párt forradalmi hivatása mind nagyobb jelentőségű nél figyelmen kívül hagyták a fejlődés dinamikáját, hatásfokkal, de általában jó eredménnyel valósultak kát jelölt meg a káder-és személyzeti munka területén. a szocializmus építésének irányításában és szervezésé- a vállalatok viszont indokolatlanul magas dotációs meg. A határozat világosan kimondta, hogy a különböző ben. Ezért társadalmi előrehaladásunk meggyorsításá- igényeket támasztottak. Már 1968-ban felmerült a A közgazdasági szabályozók egyes elemei az emberek vezetői posztok betöltésénél a politikai, a szakmai és nak kulcskérdése a párt vezető szerepének érvényesítése dotáció csökkentése ésszerű határokon belül és ezt gondolkodásában különböző módon rögződtek. A a vezetőkészségbeli követelmények egységet alkotnak és módszereinek a társadalmi fejlődéssel összhangban a kerületi iparvállalatok józanul fogták fel. közvetlen érdekeltségüeknél élesebben, másoknál ke- és azokat együttesen kell figyelembe venni. A hármas álló tökéletesítése. A kerületi iparvállalatok 1969-ben is az átlagosnál vésbé. Ez arra ösztönzi a pártszervezeteket, hogy a követelmény egysége nagyrészt helyesen érvényesül, jobb gazdasági eredményt produkáltak. Figyelemrejelenlegi és a következő időszak munkájában az mégis tapasztalható, hogy egyes helyeken a szakmai ^ _ méltó, hogy két nagy vállalatunk, a Ganz-MÁVAG és utóbbiakra irányítsák felvilágosító és propaganda követelmények miatt hajlandók engedményt tenni W TM ^ KERÜLETI IPARI VÁLLALATOK az OGV fejlődési üteme felgyorsult és az állami ipar munkájukat. a politikai követelmények rovására. GAZDASÁGOSSAGA, HATÉKONYSÁGA átlagának háromszorosát érte el. A vállalati eredmé-A munkastílus továbbfejlesztésének fontos feltétele, Problémát jelent a gyakorlati munkában a politikai nyékben az előző évhez képest további jelentős diffehogy a pártszervezetek megszabaduljanak a hatás- követelmény helyes megítélése. Túlzás lenne, ha min- 3. \ nyereség alakulása renciálódás következett be, melyet azzal jellemezhekörükbe nem tartozó témáktól és még inkább aktivizá- den kiváló szakembertől azt kívánnánk, hogy legyen tünk, hogy a vállalati eredmény szóródása a bázishoz lódjanak a politikai kérdésekben, a népgazdasági, magas marxista műveltsége és ezen felül aktívan vegyen A kerületi iparvállalatok a beszámolási időszak, négy 51% (Auróra Cipőipari Vállalat) és 179% (Főv. társadalmi jelentőségű ügyekben. részt a társadalmi munkában is. Az viszont alapévében — elsősorban a termelékenység fokozásával és Gázművek) között mozog. Az iparvállalatok csaknem Az ellenőrzési munkában erősítsék a tartalmi elemeket, követelmény, hogy milyen a rendszerhez való viszonya, műszaki fejlesztéssel jelentős volumennövelést, 50%-a nem érte el a reform első évében hozott eredkoncentráljanak az ellenőrzés végső céljára, a fejlődés illetve az, hogy a szocializmus célkitűzéseit meggyőzős ez által figyelemre méltó nyereségtöbbletet értek el. ményt, másik fele azonban jelentősen túlszárnyalta, gátjainak felismerésére és felszámolásuk módszerének déssel szolgálja. Olyan helyeken is, ahol a magasabb Eredményeik az átlagos ipari fejlődés ütemét felül- Az elmúlt négyéves időszakot tekintve a vállalati nyerekialakítására. Őrizzék meg a viták elvi légkörét, beosztású vezetőkkel szemben következetesen magas múlták. ség és a fejlődési ütem szempontjából a kerületi ipart biztosítsák a vélemények elmondásának szabadságát, követelményt érvényesítenek és a követelményeket Iparvállalataink fejlődése 1967-ben, a reformra való általában egyenletes fejlődés és az országosnál jobb leplezzék le a szélsőséges álláspontokat. Ehhez a azonos értékűként és egységesen kezelik, bizonyos felkészülés bonyolultabb körülményei között is töretlen átlag jellemzi. munkához a legfőbb kérdésekre való koncentráláson kompromisszumra való törekvés mutatkozik a középvolt. Az általános politikai és vállalati légkör kedvező kívül — alapos felkészülés, jó témaismeret szükséges, és alsószintű vezetők megítélésénél. Főleg a politikai volt, négy vállalat nyerte cl ekkor az MT—SZOT A koordináló munkában fordítsanak gondot — a követelmények tekintetében mutatkozik engedékeny- 0 PlVörös Vándorzászlaját, három pedig a „Kiváló” 4. Termelékenység folyamatosságon kívül — a jó szervezésre, az idő- ség, leginkább a közvetlen termelés irányításában dőlcímet. tényezőre, arra, hogy a koordinálás magasabb szerve- gozó vezetők megítélésénél. A reform tehát az ipar fejlődésének felfelé ívelő szaka- A harmadik ötéves tervet és a kerületi helyzetet zettségi színvonalat, összehangolt tevékenységet és A Politikai Bizottság említett határozatában a pártszában kedvezően indulhatott. Mégis a nyereségterve- figyelembe véve az tapasztalható, hogy 1966-ban jelenezek végső következményeiben a szervezetek közötti alapszervezetek elsődleges feladataként jelölte meg két nagyfokú óvatosság, alábecslés, bizonytalanság tős eredményeket értünk el a termelés intenzív növeléfegyelmet jelenti. az alapszervezetek kádermunkájának fejlesztését. Enjellemezte. (Pl. az OGV „tói—ig” terve 140— I80/m sében. A Ganz-MAVAG, Főv. Gázmüvek, Franklin A közösség érdekében végzett munka sikerének el- nek indokoltságát nem nehéz belátni, hiszen köz- Ft közé határolta be tervezett eredményét és 445/m Nyomda, Fűrész- és Hordóipari Vállalat, Állami Pénzengedhetetlen feltétele, hogy a pártszervezetek össze- tudomású, hogy a kádermunka a legnagyobb tömegben Ft-ot realizált.) A vállalatok szervezetileg felkészültek verő, Szeszipari Országos Vállalat az említett évben gyűjtsék a tagság összességének sokoldalú tapasztala- az alapszervezetek területén zajlik, a káderutánpótlás a gazdasági reformra, és első ízben alakították ki 100%-ban, vagy megközelítőleg ilyen mértékben tertait. A szerzett információk feldolgozásában, a dolgo- nevelésében a párt alapszervezetek tudnak a léga vállalati önállóság és helyi elképzelések figyelembe- melékenységgel futott fel. 1967-ben már stagnáló zók véleményének megismerésében, a hangulati elemek konkrétebben tevékenykedni; ezekből következően vételével terveiket. tendencia jelentkezett, de az előző két év kiemelkedően elemzésében döntő szerepük van a pártszervezeteknek, nagyon sokat tehetnek a káderpolitika gyakorlati Jellemző az is, hogy az 1967. éves bérfejlesztéshez ké- jó termelékenységi eredményeit figyelembe véve nem E bonyolult munkával juthatunk el a gazdasági megvalósításáért. Rendkívül sokrétű és bonyolult Pest csökkenő bérfejlesztési elképzelések jelentkeznek tulajdonítottunk a stagnálásnak nagyobb jelentőséget. ) demokrácia gyakorlásához, a kollektíva mind nagyobb feladat ez, amely magában foglalja a káderekkel való a tervekben (általában 2% alatt), ellentmondva a 1968-ban azonban részben a vidéki ipartelepítés követrészének bevonásához a koncepciók kialakításába és rendszeres és célirányos foglalkozást és törődést, munkaerőforrásoknak és a vállalati létszámterveknek, keztében belépő mnnkaerőállomány, részben a belső a döntések előkészítésébe. környezetükben az őszinte kritikai szellem érvényesí- Ennek fő okát a felügyeleti hatóságok késedelme tartalékoknak a munkaidőcsökkentés ellensúlyozására 8 9 f j I I $ I A 7° AzA I “■*. ^ »«•<■»>» ” ' " ' ■ —r 1 -------------------------
