Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság VIII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártértekezletek jegyzőkönyvei, 1966 (HU BFL XXXV.13.a/1)
1966-10-22--23
- t -*** -^*0 ,a t, m 0 I I 1963 január 1-től 1966. június 30-ig - tehát három és fél év alatt - pártszervezeteink felvettek Sok üzomi pártszervezet nem törekszik a legjobb dolgozók bevonására. A munkások körében is ? 2010 tagjelöltet. Ez kb. 570 átlagos évi létszám növekedésnek felel meg. Ez időszak alatt kivannak olyan nézetek, amelyek gátolják a párt sorainak fizikai munkásokkal való erősítését. zártak 119 főt, töröltek 155 főt, kilépett a pártból 192 és meghalt 3-19 párttag. A párttagok kb. Pl.: Sok jól képzott szakmunkás úgy vélekedik, hogy őket úgy is megbecsülik,sokféleképpenelisme-10%-a változtatta munkahelyét és pártszervezetét. Hk munkájukat és vonakodnak a pártkötelezettségek vállalásától. j. . „i, , , , ... ,, ... órli-oytolf \ változások cíív része 1 ulz.o, helytelen nézet is található a munkások körében. Pl.: jelenleg a pártonkívüliekotsokkaljob-Osszesen 259 fővel többen mentek el a kerületből, mint ahanyan eikeztek. A változások egy .esze bftn mcgbccsülik, mint n |)ilrttagokat. 1 szervezeti mozgásból adódik. .... ,, . , . ,, , r i . , ;„i Egyes üzemelt helytelen gyakorlata táplálja az ilyen nézeteket. A pártszervezetek a munkások fel-A felvett tagjelöltek 47,7%-a fizikai munkás. Legkevesebb munkfot vettek fel pa tszorvezoto.nk vótdét nehezítő, gátló politikai nézetekkel szemben még nem küzdenek elég eredményesen, különöaz 1963-os évben (45,6%). Felvételük csak lassan omolkodik. 1905-ben arányuk ),2 az 1966. HC1, n nngy befolyással bíró, jó szakmunkások körében. A párttagság jelentőségének eszmei tudato-I. félévben viszont 46%. sítása nem vált még folyamatossá propagandamunkánkban. Erre pedig különösen a jelenlegi liely-A tárgyalt időszakban a pártszervezetek 958 munkást vettek lel, mégis 67 fővel kevesebb munkás zotben nagy szükség van. Az ilyen iránya munka javítására elsősorban üzemeinkben, a munkások v van a partban, mint 1902-ben volt. Ennek oka az elég nagymérvű fluktuáció, az átszervezés, a között kell nagyobb figyelmet fordítani. decentralizálás és a munkakörökben bekövetkezett változás. Ezenkívül a kizártak, a pártból a munkások nem kielégítő felvételében jelentős szerepe van annak is, bogv a kommunista szakszerkilépettek, töröltek és meghaltak 40,8%-a munkás. A kilopott 192 fo között 118 a munkás. Mindvezeti vezetők munkájuk során nem veszik eléggé figyelembe a párt erősítésének a követelményeit, ezek együttesen - a közei ezer munkás tagjelöltfelvétel mellett - a munkások arányának és Távolról sem használtuk ki a szocialista brigádmozgalomban rejlő lehetőségeket a párt sorainak számának a stagnálását eredményezik. munkásokkal való erősítésére. A felvettek 25%-a alkalmazott, 22,7%-a értelmiségi, amelynek nagyrésze technikus, mérnök, Mindezek a tényezők, problémák együttesen hatnak, fékezik az arra érdemes munkások párthoz illotve pedagógus. val° közeledését. A munkás párttagok arányát a jövőben emelni kell. 31,4% a nők aránya, ami lassú növekedést jelent a korábbi időszakhoz képest. Gondot jelent az is, hogy a kerületben az utóbbi években növekszik a pártból való kilépések száma. , . . i„i. , ,, (I1 .. ... , . Ezek többsége idős, nyugdíjba menő dolgozó, nagyrészük munkás. Korukra, betegségükre való hi-Lénycges javulás van az általános műveltség tekintetűben a tagjefoltoknél. Ál a.uloan csökkent a vatkozással lépnek ki, másrészt nem szívesen mennek új környezetbe - a körzeti alap szervezetekbe nyolc általános iskolát nem végzettek aranya, növekszik az erettseg.zetteke, illetve az egyetemet es _ jnká,)b kimartulnak a párfcbó|. Mások nyugdíjaztatásuk, vélt, vagy valós sérelmeik - különböző főiskolát végzetteké. egyéni problémáik számukra kedvezőtlen elintézése miatt lépnek ki. Egyes pártszervezetek nem fog-Az előző pártórtekezlet a Politikai Bizottság határozatai szellemében jelölte meg tennivalóinkat a lalkoznak velük kellő körültekintéssel. A kilépők által közölt okok között nem szerepelt a jiárt polipártépítésben. Eredményeinket az mutatja, hogy a nők, fiatalok, a műszaki értelmiségiek jobban tikájával való egyet nem értés, bár feltehető, hogy indokaik az esetek egy részében megkerülik közelednek a párthoz, s arányuk növekedett. A KISZ-szervezetek jobban élnek ajánlási jogukkal, a a valóságot, i felvett fiatalok mintegy fele KISZ-tag. Nagy számban vettek fel jó szakmunkásokat, brigádtagokat, Ami a kerületi fegyelmi bizottság munkáját illeti: az ügyeket alajiosan és lelkiismeretesen tárgyalja. aktívakat, akik rendszeresen végeznék társadalmi inunkat. A vizsgalatokba bevonja a pártbizottságok és az alapszervezetek kéjivisolőit. A helyszíni segítő, Munkánk eredménye, hogy az egy évnél hosszabb tagjelöltséggel rendelkezők aránya az 1962. évi ellenőrző munka tekintetében azonban még nincs kellő előrehaladás. Pl.: a kerülethez tartozó párt-59%-ról, 1965-ben 19%-ra csökkent. Évről évre kevesebb tagjelöltet törölnek alkalmatlanság miatt. szervezetekben 1904-ben 149 pártszervezetben, 1965-ben 16(1 pártszervezetben nem hoztak fegyelmi Jelentősen rövidült az elbírálások ideje is. határozatot és 94 pártszervezetben két éve nem volt fegyelmi ügy. A fegyelmi bi zottság bizonytalan, , i i i 'i i ' - ü i „isLUn* Au .. tn.rU.iaif tétova a fontioU megítélésében. Ugv gondoljuk, ezekben a pártszervezetekben a fcgvelmi munkán i Legnagyobb hiányosság, hogy a munkás párttagok aranya számottevőén csökkent es a tagjelölt nvítani kell ' felvételeknél arányuk kedvezőtlenül alakult. A pártépítő munkát, különösen a munkások felvételét kedvezőtlenül befolyásoló politikai tényező pl.: a nemzetközi munkásmozgalom egységének a A korüloti tapasztalatok kedvezőek voltak a tekintetben, hogy a fegyelmi ügyre 3 év után kötelező hiánya, ennek kihatása a nemzetközi helyzetre. Továbbá szocialista fejlődésünk, gazdasági életünk visszatérni. A helyi tapasztalatok összegezése nem indolkolja ennek megváltoztatását, általános és helyi nehézségei, társadalmi életünk egészségtelen jelenségei, minta társadalmi tulajdon Az «lőző beszámolási időszakhoz képest, a fegyelmi ügyek számszerűleg némileg csökkentek. Ugyanmegkárosítása, a közerkölcsüt sértő magatartás, stb. Hat az is, hogy a növekvő követelmények akkor sajnos az ügyek bonyolultsága és súlyossága nőtt. Nagymérvű volt a kizárások számának mellett a munkások helyzetével jiroblómáikkal való törődés nem minden területen érvényesül megemelkedése. A kizárások egyötödét a disszidáltak teszik ki. Ezek a tűrhetetlen és felháborító esetek felelően. A tagjelöltek kis része a velük való tudatos foglalkozás eredményeként kérte felvételét. íl múlt évben 9-cl emelkedtek, összesen Ki párttaggal szemben kellett eljárni disszidálás miatt, r ; Különösen a munkások körében nem kielégítő az ilyen irányú tevékenység, holott ők azok, akik Sok helyen még mindig nem látják világosan, hogy milyen helytelen módszer az, amikor egy-egy i legkevésbé kozdeményezőek felvételüknél. A pártcsojiortok, az egyes kommunisták nem folytattak párttagnál hagyják a hibákat sokasodni, elnézőek, nem foglalkoznak az érintettekkel, nem védik, környezetükben tervszerű, folyamatos tagjelöltté nevelő munkát. nem segítik őket. Fegyelmileg zömében olyan esetekkel foglalkoznak, amikor már köztudott a vét* ' A kerületi párt végrehajtó bizottság több ízben foglalkozott a felvételi munkában és a párttagok só« 08 8ok 08etbon 8>%°8 erkölcsi, politikai következményei vannak. Számos példával lehetne bizoösszetótolében mutatkozó kedvezőtlen jelenségekkel. Határozatokat hozott, melyek a munkások nyítam, hogy a figyelmeztetéssel lezárt ügyeknek, vagy egyáltalán a fegyelmi bizottságok felelősségfelvételének erőteljesebb növelésére kötelezték pártszervezeteinket. A budapesti párt végrehajtó ro vonásának nagy a nevelő, visszatartó ereje, í bizottság 1904 októberi határozata is erre hívta fel figyelmünket. A kizártak közül százalékban több a munkás, mint a kerületi párttagok között a munkások száza, , , , , , , . .. ... . , , lékos aránya. Pedig a munkások erkölcsi színvonala nem rosszabb, de ott őszintébben, nyíltabban A munkás párttagok csökkenésének legdöntőbb tenvezoje az, liogv az uzenn jmrtszervezetek — ko. , . J 1 b , , • jelentkezik a hiba, az igazsagerzet nagvobb. zöttiik az önálló ielveteli joggal rendelkező pártbizottságok — ilvcn irányú tevékenysége nem kielégítő. Pl.: a Canz-MÁVAG pártértekezletén arról számoltak be,'hogy 1962 óta 2,1%-kal csökkent A fag.Ydmi «gY«k mintegy felére társadalmi tulajdon megsértése, erkölcstelenség, iszákosság miatt a munkások száma a pártban került sor. A fegyelmi büntetések oka egyharmadában a párthatározatok végre nem hajtása, a párt- J 10 11 S
