Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság VIII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártértekezletek jegyzőkönyvei, 1966 (HU BFL XXXV.13.a/1)

1966-10-22--23

o -5» I t:-.§ ff Jó eredményt értünk el az anyagtakarékosság területén is. Az 1965 évi bázishoz képest 2 Z-os anyag megtakarítást, növekedést értünk el a belső hulladék csökkentésével. Ezen'intézkedés 12 millió forint többlet nyere­séget eredményez az év végéig. Anyagtakarékossági eredményeink mellett el kell mondái i őzt is, hogy az év elején készletnormáinkat jelentősen túlléptük, szállítási kötelezett­ségeinknek nem tettünk eleget és az 1965-ös áthúzódások rossz hatása ! következtében mintegy 5 millió forint kamatot és kötbért fizettünk ki. Összegezve: vállalatunk kongfcesszusi felajánlását toljeóitette és ez az éves zárásnál a gazdasági mutatók javulását eredményezi. Ennék következté­ben várható, hogy dolgozóink a tavalyi 12,5 napos nyereségnél több nyere­ségrészesedést visznek haza. 2./ Az 1966-os év sikeres befejezése után feladataink középpontjában az 1967 év előkészítése, valamint a hdrmadik 5 éves terv feladatainak vállalati szintre történő lebontása áll, 1 Ennek érdekében - a Kormány és a Párt irányvonalát szem éL ott tartva -a fizetőképes kereslet kielégítése érdekében kapacitásunk féjlesztcsét a vidék iparosítása elvét figyelembevéve kívánjuk megoldani. Intézkedéseket tettüni, hogy ceglédi telephelyünkön a jelenlegi 850 fős létszámot 1200 főre lehessen növelni. Siófokon és a Balaton déli partján fél éves üzemelést indítunk be a ven­déglátóipari vállalatokkal közösen a meglét vendéglátóipari éttermeket tóliesitjük, a vendéglátóipari törzsgárdát egy másik szakmára a szabó szakmára tanítjuk be. Harmadik hasonló kezdeményezésünk - amiről a Népszabadságban is irtak - hogy a nők otthon való foglalkoztatását bedolgozási rendszerrel kívánjuk segíteni, ennek hasznosságát nem kell tagláL nőm. Egyrészt: az otthon dolgozó asszony, anya a családja ellátása mellett jut kereseti lehetőséghez, másrészt; a bedolgozási rendszer áltdában nagyon alkalmas arra, hogy a konfekció ipar kapacitását aránylag alacsony ráfor­dítási költségek mellett növel je. A*, Az elmondott intézkedések sikeres kibontakoztatásával a kapacitás növe­», kedésnek uj forrásait kívánjuk megnyitni. Vállalatunk problémáinak ismertetése után szeretnek néhány szóban javas­latot tenni a könnyűipar harmadik 5 éves tervével kapcsolatban: 3./ Az ország fizetési mérlegének javítása érdekében javaslom:- hogy a könnyűipari miniszter, illetve a Minisztertanács a textilipar 'csoporton belül a modern iparágakat /selyem, kötszövött, konfekció/ |fejlessze a hagyományos /pamutgyapjuipar/ gyarmati iparfejlesztési irányzattal szemben. Ilyen meggondolás mellett nem tartom helyesnek azt a tervelőirányzatot, hogy a konfekcióipar 1965 éves 13*8 Z-os résza­ránya 1970-re 12,2 /-ra essen vissza a textiliparban. Véleményem sze-; rint a körszerütíen hagyományos iparágak csökkentését kellene fokozni. A nemzetközi piacviszonyok ismeretében tudjuk, hogy a hagyományos textili­par - ezen belül a pamut és gyapjuipar - mindinkább a nyersanyag bázis körül, tehát a gyermati országokban alkuit ki. Ebből következik, hogy a fejlettebb ipari országokban a textilipar modernebb iparágait, - a selyem­ipar, kötszövőipar, valamint a konfekcióipar - fejlesztik. A modern iparágak munkásai magas kulturáju divadigányek kielégítésére al­kalmasak, valamint ezen modern iparágak árutermelése alacsonyabb áxatKX« kkIkxí beruházási igény mellett sokkal termelékenyebbek és rentábilisabbak, mint a már említett hagyományos iparágak. ./. I I

Next

/
Thumbnails
Contents