Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság VIII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártértekezletek jegyzőkönyvei, 1966 (HU BFL XXXV.13.a/1)

1966-10-22--23

- - ---------------------------------------------------■——--------------------■— — ---------------------------—---------------t—■ ----------------------------------------------------------------——r .. sm

í i- 46 - i

A fentieket alátámasztja a következő statisztikai adat is: 1962-ben Magyarországon a textiliparon belül a modern iparágak aránya 14,4 % volt, szemb® az Egyesült Államokéval, ahol ez az arány 32 %•

Vagy egy másik összehasonlítás: a ruházati ipari dolgozók létszám aránya a textiliparban foglalkoztatottakéhoz viszonyítva még ma is nagyon alacsony hazánkban pl. 1962-ben 100 fő textilipari dolgozóhoz viszonyítva ruhaiparban foglalkoztatottak aránya 40 fő volt. Ugyanebben az időbai az Egyesült Államokban 133 fő volt ez a szám.

Az elmondottal! is azt mutatják, hogy a tervben módosításra lenne szükség.

A módosítás eredményeként lehetőség nyílna arra, hogy a gyapjú - és pamut ipar által exportált méteráruk egy részét konfekcionált formában exportáljuk, igy munkát és nem anyagot exportálnánk és ezzel a gyapjú ipar viszonylag alacsony dollárhozamát javítanánk. Tudott dolog, hogy a gyapjuipar 1 jé kitermelését 75 forinttal valósítja meg, szemben a ruhaipar 60 forint/dollár kitermelésével. A Május 1 Ruhagyár 1 dollárt 45-50 forintért termel ki.

k A ruhaiparban kitermelt dollár - és rubelhozam növelését elősegítené

az is, ha a külkereskedelmi terveink a világpiacon versenyképes ós keresett termékeinket a mainál magasabb áron adná el. Erre lehetőség van azért is, mert a nyugati tőkés országokban a konfekció ipari munka viszonylag magasan dotált. A'tőkés országokban egy szabóipari munkás egy, 1,2 dolláros' órabért keres. Ehhez ázámitva a rezsit egy órai szabóipari munka kb. 2-2,5 dollárba kerül. Ebből következik, hogy a 4 óra alatt előállított férfi kabát a tőkésndk 8 dollárba keríil. A Május 1 Ruhagyár ugyanezt a kabátot - ma - 3 dollárért készít el. Úgy gondolom, hogy az árá! területén meggvan a lehetőség arra, hogy a külkereskedelmi szervek hozzáértő munkával lépésről-lépésre magasabb árakat ér jen dk eL •

4./ Foglalkozni kívánok végül olyan gondolatokkal, melyeit a z uj gazdasági

méchanizmussal kapcsolatban a Május 1 Ruhagyárban kivanunk megvalósítani.

Szoros kapcsolatot igyekszünk kiépíteni a belkereskedelmi piackutató intézettel, a kül- és belkereskedelmi vállalatok piackutató osztályaival an~ nak érdekében, hogy figyelemmel tudjuk kisérni a piacváltozásokat,a divat ' igényeket.

Az uj gazdasági mechanizmus lehetőséget nyújt arra, hogy a'termelékenységi szemlélettel szemben a nyereségi szemléletet érvénye itsük. Ennek nyomán a jelenlegi közepes minőségi konfekció termék gyártási aránya valószínűleg a finom konfekóiók felé fog eltolódni, mert a finom konfekció igény jelentősen megnőtt. Bár a finom konfekciós darabokból az egy főre eső termelékenység csökken, de a fel has znál htükó haszon növekszik. Ilyen igényei vannak az áruházaknak, szakkereékedelmi boltoknak, de különösképpen sok nyugati konfekció szaküzletnek.

A finomkonfekció cikkek bevezetése mellett e£y uj minőségű árufájta is kialakítható. Ez az un. szabadidő ruházkodás, a sportruházkodás. Itt különösen a fiatalok olcsó , termelékeny és minden divat igéáyt kielégítő ruházkodásáról van szó, ilyen ruhatipust kívánunk kialakítani.

Egy másik elképzelésünk a szállítás területére vonatkozik. Eddig a belföldi árut ládába csomagolva vasúton szállítottuk, mert a vasúti tarifa olcsóbb, mint a gépkocsin történő szállítás. Kis utánanézéssel kiderült, hogy ha az olcsó vasúti tarifához hozzáadjuk a csomagolási;anyagok, a vasalás, a ki és berakodás költségeit, a sok munkaerőt az un. "olcsó" vasúti ládaszállitás nagyon is sokba kerül a népgazdaságnak. £6 |