Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság VIII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártértekezletek jegyzőkönyvei, 1966 (HU BFL XXXV.13.a/1)

1966-10-22--23

>' — 39 — é i T « k ami a mi számunkra csak a reform után képzelhető el, igy a gyá­rak nem éves tervek rendszerével dolgoznak, hanem szállítási szerződések egyben a terveik is. Ehhez a nagyvállalati központ anyagokat, bárt biztosit. Nem adtunk ki pl. ebben az évben u.n, költségszint-tervet sem, hanem arra vállalkoztunk, hogy az egyes egységeink gazdálkodását ne a bázishoz, hanem gazdasági esemé­nyekhez és a gyárak tevékenységének értékelésével mérjük, ügy vélem, világos és határozott cáfolat a mi példánk erre az érv­re. Egyébként sem Létezik ilyen elv önmagáért: a vállalaton belüli egységek önállósága ha bátran centralizáljuk azt, amit igy csi­nálni gazdaságosabb, és teljes mértékben decentralizáljuk, arni igy jobb. Ilyen problémák nem lehetnek. Az a véleményem, hogy a nagy gazdasági egységek igen nagy eredményeket érhetnek el, pl. az OGV centralizált export tevékenysége a termelés átlagos 92/­­os növekedésével szemben 275 /-ra nőtt az elmúlt 5 évben. Az első kapavágástól számítva a beruházó apparátus próbaüzemet in­­k ditott 2 és 1/2 év alatt a mintegy 300 millió Ft értékű szegedi fS gyárban. Gyártmányaink színvonala ugrásszerűen nőtt az összevo­nás óta, stb. Ne sokkal többet tehet a nagyvállalat a dolgozó emberekért is. Bár Pesten ez szokatlan dolog, de pl. amikor a nyíregyházi telepet átvettük, az ottani kis tanácsi vállalattól, az épülő telepen nemcsak öltöző, de még W.C. sem volt. Nyilván­való, hogy az OGV ezekkel kezdte az oltani munkát. Általában a nagyvállalati rendszer lehetővé teszi a dolgozok munkakörülményei­nek, életkörülményeinek koncentrált javítását. Beszélhetnénk itt az OGV technikumáról, szakmunkásképzésről, stb.Vagy vegyük annak a kísérleti üzemünknek az esetét, ahol a szocialista bri­gádok kezelésébe adtuk az üzem gazdálkodását és ahol éppen az első nyereségen osztoznak a dolgozók a napokban, függetlenül at­tól, hogy az országos nyereségrészesedési rendszer ilyen negyed­éves részesedésre az OGV számára nem ad lehetőséget. Vagy itt van pl. a nagy családos,magányos nők és dolgozók ügye. Éppen a a napokban intézünk levelet a Szakszervezeti Inté zőbizottság tit­\ kárával együtt ezekhez a családokhoz, megkérdezzük, hogy milyen konkrét segítséget tudna a vállalat nyújtani a gyerekek nevelé­séhez. 300 munkás családról, 100 alkalmazotti családról, illető­leg magányos anyáról van szó. Biztos vagyok benne, hogy ha a nagyvállalat minden országos intézkedést megelőzően tud megfelelő segítséget adni, pl, munkabeosztásban, a családtagok részére mun­kaalkalom nyújtásában és egy sor más vonalon, mindez bizonysága annak, hogy .az ipari koncentráció a beszámolási időszak egyik legfontosabb eseménye helyes volt-és persze nem lehet mondani, hogy az OGV-nál minden rendben van, van nagyon sok és nagyon reá­lis probléma, az eredmények még csak kezdetiek. De biztos, hogy ez a gyorsan jól sikerült összevonás, nem gyakorlati eset a fő okát a sikernek abban látom, hogy a gazdasági összevonással egyidőben vagy azt megelőzően kialakultak az összevont pártszerve­zetek, tömegszervezeti testületek. Velük együtt sikerült ezt az eredményt elérni, úgyhogy a nem személy szerinti érdemben, hanem gazdasági célokban gondolkodtunk, igy végül is a viták konstruk­tív módon oldódtak meg. Magara részéről bizom abban, hogy a nagyvállalati formában szükebb kollektívánk hasznára az egész dolgozó nép érdekében oldjuk tnajd meg gazdasági feladatainkat és ehhez kérjük majd az uj Pártbizott­ság segítségét, bírálatát, ellenőrzését. fi l V"# h ______________________________________________________________________________________________ V 1

Next

/
Thumbnails
Contents