Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság VIII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártértekezletek jegyzőkönyvei, 1957 (HU BFL XXXV.13.a/1)
1957-06-01
..£» ' " ” ' ^ ” ’_r ^ * -í>- 38 -| dolgoztak rosszul az elvtársak. Természetes az, és ez kiderült a felszólalásokból, hogy itt még sok a tennivaló es ahogy én a beszámolóban elmondtam, úgy lent az üzemekben, mint a hivatalokban és intézményekben, de elsősorban a főbb hivatalokban, minisztériumokban, egész helyeken. Felvetettem a beszámolóban, hogy ezek a kérdések, amire választ kellett adni, azt megadtam, a többi a felső pártértekezletre tartozik, mert elmegyünk a Budapesti Pártértekezletre is ós aki képviseli a kerületet, valamint az Országos Pártértekezleten is néhány elvtárs és a magunk részéről olyan élességgel, mint ahogy elhangzott az a követelmény, hogy a további tisztogatás is történjen meg mihamarabb, azt igy fogjuk továbbvinni. S említettem, hogy ez a hangulat, ez a követelés és kérés kissé rovására ment, talán persze ha még lehetett volna ugyanannyi hozzászólónak szót adni, talán másképpen alakult volna, annak a másik fontos kérdésnek; hogyan tovább a tömegek megnyeréséért. Én arra kérem a Pártértekezletet, az elvtársakat, akik itt vannak, mivel mind valamennyien meglehetősen fontos funkcióban vannak, nagyon komolyan gondolkozzanak azon a kérdésen, amit Marosán elvtárs is felvetett, azon hogy még mindig milyen sok munkás van a -párton kivül, akinek a pártban van a helye. És, hogy mi az oka A ennek és hogy mit kell tenni azért, hogy a párt politikáját minél szélesebb rétegek ismerjék meg, ezen keresztül szeressék meg a pártot és akarjanak közeledni, vagy közel tartozni a párthoz. Úgy gondolom elvtársak ez olyan kérdés - én nem akarom ismételni a dolgokat, melyet a beszámolóban elmondtam - de ez olyan kérdés, amely nagyon égető kérdés és idetartozik természetesen a tömegszervezetek kérdése is. Itt vetem fel elvtársak a szakszervezet kérdését. Valaki azt^ mondotta, - azt hiszem Remport elvtárs - hogy miért nőm beszéltem arról: a szakszervezet hogyan viselkedett az ellenforradalom ideje alatt. Hát elvtársak erről nagyon szépeket, illetve nagyon csúnyákat lehetne mondani. Sz nem vitás, de el kell mondani azt elvtársak, hogy volt a BPB-on egy megbeszélés - kifejezetten a szakszervezetek kérdéséről - Gáspár elvtárs tartotta, itt resztvettek a kerületi titkárok és a legfontosabb budapesti üzemek ^ titkárai. Itt egyöntetűen elfogadták azt az értékelést, hogy végeredményben a szakszervezet ma a tömegek előtt egy erős n lejáratott szerv, mert hát nézzünk szembe ezzel a ténnyel, mert ez igy van, mert valami nagy bizalom a szakszervezetben, mint érdekvédelmi szerve ennek a két milliónak, amely tagja a szakszervezetnek nincs. Megállapította az értekezlet, illetve elfogadta azt az értékelést, hogy ebben a pártnak nagyon komoly hibái vannak. Illetőleg a párt tehet róla nagyon nagy mértékben, mert sem nem segitette úgy a szakszerfezeteket, se nem nevelte őket úgy, hogy végeredményben a tömegek felé olyan munkát fejtsenek ki, hogy a tömegek bizalommal legyenek a szakszervezetek iránt, csak olyant csinálhat ot, amit a párt megengedett. Én nem vetek fel valami érdekvédelmi problémát, mert ha valami olyan volt, ami a tömegek előtt szimpatikus volt, azt a párt csinálta meg Én már említettem a beszámolóban, hogy ez nagyban fakadt abból a tényből, hogy a pártnak volt 1 millió ta-ja, igy nem érezte olyan nagy szükségét annak, hogy a tömegszervezetek is befolyást gyakoroljanak a tömegekre. De, ez nagyon nagy probléma elvtársak. Azért nem beszéltem én ma arról, hogy a szakszervezetek egyes helyeken, illetve annak tagjai, funkciónáriusai nem állták meg a helyüket, abban nekünk is nagyon komoly mérték van. • / . 3 3
