Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság VIII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártértekezletek jegyzőkönyvei, 1957 (HU BFL XXXV.13.a/1)
1957-06-01
jm Elvtársak! Az osztályharcról néhány szót: az osztályharcban mi megtanultuk, de most legutóbb is láttuk, hogy a burzsoázia vadállat. Vadállatot pedig nem jó szóval, hanem kemény munkásököllel kell megszelídíteni s ha nálunk igy lett volna, akkor október nem következett volna be, akkor a burzsoá értelmiség ki is szolgál bennünket. Az osztályharc szövevényes, nem mindenki tudja magát kiismerni benne. Mi most azt látjuk, hogy folyik az osztályharc, de nem olyan erővel, ahogy a múlt eseményei alapján annak folynia kellene. Csak azt látjuk, hogy az osztályellenség és az azokkal szimpatizálók jól összetartanak, szövetkeznek, szívósan védekeznek, elfogadható érvekkel védik meg a gazdasági pozícióikat és minden pozíciót biztosítani akarnak a máshonnan kiszorított reakciósok részére. És sajnos abban a körzetben is, ahol én IB. tag vagyok, ott az elvtársak túlnyomó része üzemekben dolgozik és panaszkodnak, hogy a kommunisták mellőzöttek, nem találják meg a helyüket. Ebből az következik elsősorban, nekünk kommunistáknak szorosabbra kell venni sorainkat, össze kell tartanunk, a kommunista erkölcsöt 1 kell szigorúbban bevezetni. Mi igen is egy nagy család tagjai vagyunk: együtt élünk, vagy halunk. Itt nincs visszalépés elvtársak. Annak nem szabad megtörténni, hogy egy vállalatnál, vagy üzemben az az ellenforradalmár, aki bántalmazta, vagy szidalmazta a kommunistákat, még ma is ott van. Vagy az, aki Lenin szobrát egy elavult holminak mondja, az az ellenforradalmár még ma is ott van fontos vezető pozícióban. Kérdések: ki az! Doró elvtárs: megmondom elvtársak, ez egy nagy földbirtokosnak a fia, aki még a nővérét is felhozta Pécsről, de ugyanakkor két kommunistát racionalizáltak annak ellenére, hogy mindkettő mérlegképes könyvelő. Én ezt jelentettem felsőbb szervnek, de eddig még nem történt semmi. Ez az ami meghökkenti az embert és ez az, amire azt mondják, hogy nem értjük. De a sok nem értemből baj lehet. /r'\ Elvtársak! Vigyázzunk az osztályharcra, azt keményen kell fogni. Egymással tartsunk nagyon össze, nem az a lényeg, hogy egymás hiábit eltorzítsuk, felnagyítsuk, hanem a már emlitett hibákat szüntessük meg. Tartsunk össze, mint egy erős tömb, nem akarom mondani, t hogy bástya, mert ott rés lesz és, ás ami a legfontosabb, hlgyják el > ebben a győzelemben hinni kell, mert én is hiszek és minden kommunista higyjen. Marosán György elvtárs: alapjában véve nem kellene, hogy itt legyek az elvtársak között, de nem azért nem jöttem volna el, hogy nem tisztelném, becsülném a kerületet, ahol életemnek elég tekintélyes darabja lezajlott, hanem egyszerűen azért, mert szeretem megválogatni azokat a helyeket, ahol nehezebb, vagy. veszélyesebbek a problémák. Elvtársak! Nekem időközben el kell mennem, mert megérkeztek a francia elvtársak, akiket ide már nagyon régen vártunk. Nem azért késtek, mert nem volt köztünk elvi- és politikai egység, hanem azért, mert először máshol akarták az utat megtenni és nagyon helyesen: először Varsóban és Belgrádban letenni az obulust a magyar e3lenforradalmi tények mellett. És ha Varsóban és Belgrádban megszületett a Forradalmi Munkás-paraszt Kormány, az MSzMP. mellett egy nyilatkozat, akkor ez a francia kommunista elvtársaknak tudható be. . / . i *"■ | 1 I * i» . - 11 - / |
