Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság VII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Egyéb munkabizottságok üléseinek jegyzőkönyvei, 1989 (HU BFL XXXV.12.a/12)
1989-01-30
I i». J ■ il I II I f----------w-yn-------- 2 -'3 Az l/1971./II.8./ÉVM.sz. rendelet 64/A.§ /2/bek. c., pontja szerint a bérbeadó a bérlőnek az érvényesíthető teljes költségét egyösszegben köteles megtéríteni, ha a bérlő lakásbérleti jogviszonya, az érvényesíthető költségének megtérülése előtt bármilyen okból megszűnik. A bérleti jogviszony megszüntetésének pedig legegyszerűbb módja a lakás elcserélése. Az építtető ugyanolyan lakáshoz juthat, sőt megkapja az elcserélt lakás létesítési költségeit is. Nem véletlen tehát, hogy a lakás befejezése után sokan azonnal vagy 1-2 éves várással már el is cserélik lakásukat. Az IKV az ilyen eljárással szemben tehetetlen, az ebből rá háruló többletköltségeket pedig csak bizonyos határig tudja felvállalni. Sok esetben ezért az IKV már eleve elzárkózik a tetőtérbeépítést engedélyező tulajdonosi hozzájárulás megadásától. A másik megoldásra váró probléma ezen a területen az ÁFA visszatérítés. A kialakult gyakorlat szerint, aki bérbeszámításra jogosult, az a forgalmi adót is bérbeszámítás útján kapja vissza, csakhogy ez ebben az adott esetben akkor a célját veszti. A költségeket nem csökkenti, mert a teljes létesítési költséggel együtt 25 év alatt térülne csak meg. Tekintettel arra, hogy a fenti gondokat külön-külön jogszabályi módosítással lehetne orvosolni, felvetődött egy egyszerűbb és azonnali megoldás. Lehetőséget kellene teremteni arra, hogy bár az épület állami tulajdonú, mégis saját tulajdonú lakás létesülhessen a tetőtérben. Erre alkalmas lenne az állami tulajdonú lakások elidegenítésére kialakított jogi konstrukció azzal a módosítással, hogy akár meghatározott akár meg nem határozott százalékú vételi kérelem nélkül is meginduljon az elidegenítési eljárás. Tetőtérbeépítés esetén az IKV vagy az építtető kezdeményezhetné a társasházzá alakítást, így a tetőtéri lakások eleve saját tulajdonú lakásként épülhetnének. ^ ÍT.8^81"1 az adott esetben szabadulná a bérbeszámítási tehertől, kiküszöbölhetnénk a lakáscserével való visszaéléseket, kizárnánk az egyösszegű térítés ilyen lehetőségét, és természetesen megoldódna az ÁFA visszatérítés kérdése is. További előnye, hogy a tetőtérbeépítéses épületekben a többi lakás is elidegenítésre kerülhetne, növelné az ebből származó tanácsi bevételeket, csökkentené az IKV karbantartási, fenntartási kiadásait. Utólagos elidegenítési eljárás eseténya bérbeszámítással rendelkező bérlőt ugyanolyan helyzetbe kellere hozni, mint az azzal nem rendelkező bentlakó bérlőt, így ismételten csak felmerülne meghatározott . arányú egyösszegű térítés. A U _J
