Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság VII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1986 (HU BFL XXXV.12.a/4)
1986-12-09
- 10 -"tágulásáéról, de a többség azonosul eszményeinkkel a maga szintjén. Több év éta ez a relatíve kedvező összkép tapasztalható e témakörben. . a íznriausta hazafisén. Internacionalizmus, szooializmus témakörében sok a tisztázásra váró kérdés, fogalom a tudatukban. Az utóbbi években gondet jelent az identitás-keresés, a világban elfoglalt helyünk értelmezése, a nemzeti büszkeség érzelmi töltésű hazafisig. Itt a változás jobban érzékelhető. Az ifjúsághoz szolo különböző művészi alkotások Is ösztönözték ezt a folyamatot. A felmerésekben jonéhányuknál a nacionalizmus értelmezése keveredik a hazafiságeval,és felkannak a nacionalista elemek Is. Gyakran indulatoktól sem mentesen firtatják magyarság sorskérdését. Elsősorban az erdélyi magyarság helyzete izgatja okét. Ilyen kiindulásból fordulnak szembe a szomszéd szocialista országokkal. Kiszoru az erdélyi kérdés területi vonatkozásának szóvátétele. A cigánykérdés sem kiemelkedően fontos probléma már számukra. A nemzeti ünnepek sorában március 15-e abszolút elsőbbsége visszaszorult. Egye - len diákunk se "keveredett" a tüntetők közé. Többségüknél méltó helyre került április 4-e, s előbbre március 21-e. Arra törekszünk, hogy az iskolai közösseget, a politikai azonosulást változatos, tartalmas ünnepélyekkel segítsük. Az internacionalizmus sem tisztázott fogalom: rosszul értik, rosszul értelmezik. A hazaiiság és internacionalizmus fogalma számukra nem egymást feltételező, dialektikus jelenség, eszme, nem tudják a nemzetit és a nemzetközit oeszekapcsolni. ........ November 7-e ünneplését vagy passzívan elfogadják, vagy negyedikes korukra megértik, de érzelmileg nem azonosulnak vele. Ez összefügg a tanulóink kóreben is fellelhető /egy-két tanulótól elinduló, de egy-egy kérdésben többekre is a 0/ szovjetellenességgel. Sem útitervükben, sem művészeti érdeklődésükben, programjukban a Szovjetunió, szovjet művészet nem szerepel. Az orosz nyelv tanulásának szükségességét értelmileg felfogják, de kommunikálni nem tudnak, s így nem is akarnak vele /kivéve az ezirányu továbbtanulékat/. Pedig az utóbbi 5 6 ev en sikeresek orosz nyelvi estjeink, második éve szovjet hetet rendezünk, a Szov-^ jetunió - vetélkedőn csapatunk az országos elődöntőbe jutott, s kultúra is e lutánunkat a Szovjet Kultúra és Tudomány Házában rendezzük, stb. Kapcsolódik ez a még fellelhető, rosszul értelmezett semlegesség ideállal, az "egyik tömbhöz se tartozzunk" irreális elképzeléssel. Erősíti ezt a bekeharcro vallott véleményük. A korábbi években szervezett békegyűlések, valamint az evente----------------------------------------------------------------------y J" -----v ■ ■ ■ • ■ ■ - r ff-"
