Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság VII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1986 (HU BFL XXXV.12.a/4)
1986-12-09
- 11 -• . . * 5 • ' ' • ■ 1 , . v • • ' , * / ( •' íratott honvédelmi feladatlapok is tanúskodnak a körükben még meglévő pacifizmusról, a tétlenségre kárhoztató pesszimizmussal és a háborútól való félelemmel is találkozunk. Egy-kettő közülük egyenlőségjelet tesz a két nagyhatalom köze. Ugyanakkor többségük meggyőzhető a szocialista táborra nehezedő fegyverkezesi kényszerrel. Az utóbbi hónapok szovjet békepolitikája szimpatikus szamukra, s úgy tűnik a szovjet állam megújulási törekvéseit, az "új stílust együttérzéssel, tetszéssel figyelik. A szolidaritás a passzivitásból kitörni látszik, jobban látják gyakorlati haszna , de zömében nem szocialista elkötelezettséggel szemlélik.- S7nr:ialista jelenünk megítélésében az eszmények, a valóság szembesítése okozza az érthető gondokat, főként a negatív jelenségek egyoldalú szemlélete folytan. A munkátlanságot elítélik, de néha ezzel a munkásosztállyal való szembefordulás is párosul, és esetenként az értelmiségi szerep túlértékelése, a valós gazdasági eredmények lebecsülése. Az anyagiasság, az új vállalkozási formák, az önzés, a protekcionizmus gyakorisága láttán sokukban a reményvesztettség is megfogalmazódik: a gyakorlatban minden eszme elkárhozik? Igen értékes vonásuk - és ezért világnézetük fönnhatóságában is jobban kell bízni -, hogy a politizálást fontosnak tartják. A teljes értékű emberi lét egyik lényeges vonásának tekintik, hogy tudják, mi történik körülöttük a világban. Az erkölcsről általában a felnőttek megítélésekor vallanak, sokszor leszűkítve a munkaerkölcsre, s az érdekellentéteket is anyagi területre redukálják. Az is jellemző, hogy azt tartják értéknek, amit - az ifjúság szemlélete szerint hiányolnak a felnőtteknél. Számonkérik a felelősségtudatot a gyermeknevelésben /pénzt adnak a szeretet es idő helyett/. ........... Rámutatnak arra az összefüggésre is, hogy háttérbe szorítja a közösségi érdekeket is az egyéni érvényesülés helytelen útjainak a keresése. Megvetik a társadalmi rétegek anyagi alapokon jelentkező szerveződését, a karrierizmusból vállalt párttagságot, előítéletet a nőkkel, falusiakkal, cigányokkai szemben, az üres szólamokat a példamutatás helyett. A társadalmi beilleszkedési gondoknál említik az iskola és az élet közötti különbséget, elsősorban úgy, hogy az iskola maximális követelményeit, ideáljait emlegetik. Reálisan látják, de kissé általánosítva ítélik meg a pályakezdő fia-II I—» — — I r n [ f t r l
