Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság VII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1986 (HU BFL XXXV.12.a/4)
1986-12-09
71 és rossz értelemben is komformistává válik. Egy-egy tanulócsoporton belül is nagy lehet a különbség, az egyéni eltérések, a szélsőségek is jellemzőek. Nagyon szorosan összetartó, pozitívan fejlődő osztályközösségek esetében több a közös vonás /azonos vagy közelítő erkölcsi megítélés, közösségi morál, munkaszeretet, stb./. Természetes a tanulók gimnáziumi életkorában a társadalmi, szociális felfogás, érettség nagy különbsége a korai,tudatos szocialista elkötelezettségtől a rendszerint kívülről jövő hatást mutató ellenzékiséget sejtetőig. Egyesek még később is nehezen általánosítanak, a helyes állásfoglalás esetében sem tudnak megfelelően bizonyítani, érvelni. Érezhetően fejlődik a dialektikus gondolkodás. A felmérésekben formalitás, frázis alig jelentkezik, inkább leírják, ha valami nem egyértelmű számukra. Az utóbbi időben szaporodik az üresen hagyott kérdések száma. Nehezen eldönthető, hogy ez kibújás a válaszolás alól, vagy ismerethiány.- A hagyományos értelemben vett vallásos tanulók aránya régóta alacsony, osztályonként 2-3 fő. Szocialista államunk egyházpolitikája, a társadalmi megitélés toleranciája miatt ezt a korábbinál "nyíltabban" vállalják /de nem feltűnően és kihívóan!/. A vallásosság modern változatai - miszticizmus, szeretet-kultusz, karitatív eszmék, a liturgikus események - ennél széleskörűbb hatást gyakorolnak. Kevésbé örvendetes, hogy közösséget és oltalmat kereső vágy hajtja őket a vallásos közösségek felé. Ritkábban a részvételig is eljutnak, de a vitákban az ílyen közösségeket vonzónak ítélik meg. Többen igénylik a vallási ismereteket, mint az egyetemes műveltség elemét /ezt az irodalmi tananyag némileg kielégíti/, utalnak arra is, hogy az egyházak jobban megtalálják az utat a fiatalokhoz. Az idealizmus filozófiai formái /fizikai, szubjektív, stb./ inkább csak elemeiben jelentkeznek. Ezeket csak néhány fiatal ismeri. A materialista alapelveket zömük elfogadja, eltérő fokozatokban, de rendszerré, összefüggő egésszé még nem érhetett bennük. A mechanikus, metafizikus és az antropológiai materializmus könnyebben belátható számukra, a dialektikus materialista szemlélet és gondolkodás a nehezebb, de igénylik a kérdések árnyalt, több oldalú megközelítését. A tanulók többségének világnézetére az eklekticizmus jellemző. Annak ellenére, hogy a közömbösség érezhetően erősödik,a nihilizmusig tagadó nézetek alig tapasztalhatóak. Elő-elófordul, hogy felbukkannak olyan vélemények, amelyeket kívülről hoznak: a marxizmus"hiányosságairól", a világnézet 1 z ?u I- 9 -
