Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság VII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1978 (HU BFL XXXV.12.a/4)

1978-06-20

r n 4- 2 -+ % E témában a hallgatók igényes magyarázatot várnak a KGST együtt­működés gondjairól, az egyes országok fejlettségi szintjébol adó­dó problémáról, az együttműködés hatékonyságáról, lassúságáról, stb. Nagy érdeklődést váltott ki általában a külgazdasági politikai és a mérlegegyensúly problémái. Jellemző volt a vitákra a köntörfala­­zás nélküli bírálat, az ésszerűség határait túllépő export- es im­portpolitikáról, a népgazdaság esetleges eladósodásáról. Pozitívan értékelték a korszerűbb termékszerkezet, a gazdaságtalan árúcikkek gyártásának megszüntetésére eltervezett intézkedéseket. Egyes kiemelt beruházások elhúzódását érthetetlennek tartják, nem tapasztalták a felelősségrevonást, pedig ez a népgazdaságnak sú­lyos kárt okoz. Többen felvetették, hogy tudományos eredményeinket külföldön elis­merik, azonban itthon nem szabadalmazzák. A munkafegyelem kérdése tekintetében úgy fogalmaztak, hogy minden területen fel kell lépni a lazaságokkal szemben, hathatos intézke­déseket kell tenni a munkafegyelem megszilárdítására, a minőségi munka megkövetelésére, a termelékényseg fokozásara. Etikai problé­ma a szabadszombatok mellett kialakulóban lévő "szabad pentek" gyakorlata. Sok szó esett az újitási mozgalomról. Az újitó mozgalom fejleszté­sét az állam joggal várja el a gazdálkodó szervektől, de nem érte­nek egyet az újitási dijak "R" alapból történő kifizetesevel. Ja­vaslatként merült fel, hogy az állam ne csak igényelje, de^tegye érdekeltté a vállalatokat az újítások növeloseert es a korábbi gya­­korletnek megfelelően költségből,- vagy legalább 50%-ban költség­ből - lehessen kifizetni az ujitási dijat es igy»egyenlo közteher­viselés" érvényesülne az állam- és a dolgozok között. A társadalmi viszonyokra vonatkozó kérdések - a különböző tanfolya­mokon különböző oldalról kerültek megvitatásra. Egy-egy szemináriu­mon a követelmény - a klasszikusokra támaszkodva - bizonyos alapfo­galmak tisztázása volt. /osztály, állam, hatalom, vezető szerep^stb/. Másutt már e fogalmak elmélyítése és gyakorlatban való alkalmazna volt a feladat. Mindenütt azonban társadalmi viszonyaink uovabbfeo­­lesztéséről az alapkiindulás a XI. Kongresszus határozata es prog­ramnyilat koz at a. volt . A társadalom politikai struktúrájának egyes elemeit, összetevőit változásukban, fejlődésükben törekedtünk meg“ világítani, kiemelve pártunk ezirányú politikájának tudatosságát. Néhány vitatottabb kérdés: Általános a megértés, hogy a szocializmus épitése csakis a niun” kásosztály vezetésével valósulhat meg. Problematikus a vezető szerep gyakorlati: megvalósulása, hiszen az állam gazdaságszerve­ző, irányitó tevékenységében döntően értelmiségiek vesznek reszt. L _ t o

Next

/
Thumbnails
Contents