Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság VII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1978 (HU BFL XXXV.12.a/4)
1978-06-20
r n ► - 3 -- A dolgozók megértették, hogy a mipkásosztályhoz tartozás döntő kritériuma a tulajdonviszony és a termelésben elfoglalt hely, de vitatott volt, hogy a szövetkezetben dolgozó alkai mazottak a munkásosztályhoz tartoznak-e, hogyhovatartozik a főiskolát végzett művezető, álattenyósztő stb.? Mi az, hogy politikai értelemben igen, termelésben elfoglalt helyet te kintve nem? Voltak olyan vélemények is, hogy a két osztály erősen közelitő vonásaiból adódóan helyesebb lenne a dolgozó osztály kategóriáját használni, mint a munkás-paraszt osztályról beszélni.- A pórt vezető, irányitó szerepét természetes, n fogják fel. A politikai vonal stratégiai, taktikai céljai elméletileg jól tisztázhatók, gyakorlatilag nem mindig tudják ezeket megkülönböztetni, gyakori az osszetevesztes. Elsősorban a párttagok tudják, hogy a párt vezetésre való alkalmassága, belső életének alakulásán múlik. A párt vezető szerepeben alapvetőnek tartják, hogy nemcsak a foirányvonal meghatározasa a fontos, hanem a politikát megvalósító gyakorlata is. A párt vezető szerepének értékelése két szélsőség között ingadozik, vagy úgy, hogy az alapszervezet vezetőségének erdemen ?KSS SeESőelgét tulajdonítanak, vagy úgy, hogy a társadalomban meglévő mindenféle rendellenesség megoldását a KB-tól várják.- A munkás-paraszt szövetség politikai tartalma és a szövetség továbbfejlesztésének iránya egyértelmű. Meg nem ertes jelentkezik a jövedelmeket illetően, megkérdőjelezik a munkásosztály és a parasztságl,égyenlő" jövedelem szintjét.- Nem egészen egyértelmű még az értelmiség társadalmi megítélése. /pl. lótezik-e külön értelmiségi politika? Munkásból lett értelmiségi gyerek továbbtanulása?/ A nemzetközi politika időszerű kérdéseinek megértetésekor törekedtünk a felmerült kérdések elméleti megalapozósara a marxistaleninista történelem szemlélet kialakítására, bemutatva az elmélet fejlődését a történelmi változásoknak megfelelően. A hallgatók értik a világforradalmi folyamat fő tényezői közötti összefüggést, korunk felszabadító mozgalmainak helyét, a békés , egymás mellett élés megvalósításáért folytatott barc 0Z“k0®sessegót, a Szovjetunió külpolitikájának kiemelkedő jelentősegét mindezen kérdésekben. A békés egymás mellett élés témájával,kapcsolatosan legtöbbször vitatott kérdés az el nem kötelezettseg - és a békés egymás mellett élés közötti kapcsolat volt.,Sokan nem latjak aa el nem kötelezettség politikájának tartalmat, ,s annak antiimpc:rialisoa voltát. Ezért az el nem kötelezett országokat általában negatívan ítélik meg a nemzetközi imperializmus elleni harcban. — —— —______________T_^__fa J*-— t i 5------------------------------------------------------------------------------= j
