Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság VII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1968 (HU BFL XXXV.12.a/4)
1968-03-06
r ... n A, tervezési jogosultság kiterjesztése a tervezés színvonalát rontani fogja, a népgazdasági károk előidézőbe lehet* A munkaerőcsábitás kapcsolódik az előző témához, mert pl. volt egy dolgozónk, aki szakmailag nem volt a lég megfelelőbb és most elvitte egy intézmény,ahol tervezési jogosultságot kaptak és ott 0 fogja a tervezést irányítani* természetesen magasabb bérért,mint amib nálunk munkája alapján kitudott magának harcolni. Sajnos a tervezési jogosultság megadásának negatívumait nem lehet azonnal felfedezni, majd három év múlva - iuk me^'. hogy ebből az elhatásozásból mityen negatívumok születtek,Nem az illami "tervezés féltése beszól belőlem,mert mindegyik óll&mi. teJvezo JjHv lelátnák ez a véleménye.Az Építésügyi Minisztérium megelőző években kísérletképpen bevezetett olyan bérezést, amely a teljesítés alapjan áll. Ez a bérezési rendszer előreutalványozásoa alapul, ami nehézkes volt, mert nehéz előre felmér*! a teljesítményt, és a vezető apapratust aria kellett kényszeritenjc, hogy előreutalványozzon és majd a munka befejjaó után mérje fel a teljesítést. Ez nagy munkát jelentett. Sok Hibaja ellenére sem volt rossz ez a módszer, eddig soha el nem ért fizetési aranyt sikerült elérni. A Szerzői jogvédelemmel kapcsolatban a következőket y Ha egy fotóművésznek egy fényképe megjelenik valahol, a szerzői jog biztosítva van számára. Ugyanez nem vonatkozik azokra a tervezőkre, akik elég nagy számban dolgoznak nálunk, ösztönözi a tervezőket, hogy olyat alkossanak, melyek eddig nem ismert megoldásokat jelent erxenek. Tehát ez a kérdés feltétlen korrigálásra szorul. Felvetődött, hogy csak termékek/ után lehet százalékos visszatartás alapján műszaki fejlesztési alapot rendezni. Ezzel vitatkozom, mert a végtermék az ami e tekintetben szóba jöhet. Mar pedig minden végtermékben nálunk is eszmei hányad is érvényesül. Az eszmei Hányád tősége növekszik,, mindazoknál a feladatoknál, amelyek rehozzák. A tervezés ebből az alapból nem tud meríteni, fz éplb társa előtt felvetettem a gondolatot, azok súlyát, jelentőségét, nem láttam végleges elzárkózást e kérdésben. , Munkaerő csábítás oka, mértéke és hogy oszlik meg a mérnöki végzettség és egyéb munkatársak között. Ez a csábítás egyrészt szervezett tervező vállalatok részéről, mig a Lafcóterv, Típusterv, pro es kontra vonatkozásában is, és a csábításban komply szerepe van a tervezési jogosultságnak,. A munkaerő csábítás mértéke igen jelentős volt a tavalyi évben ^ 150, 160 főre tehető. Jelenleg még nem tudjuk felmérni, mert rövid az átfutási idő. Egy biztos, hogy a vállalat torzsgardája stabil, azokat nem lehet a vállalattól elvsábitani. kt Ezutájh ecsetelte a Duna Szálló épitkezesevei kapcsolatos problémáikat. A hangulatra kihatással volt, hogy vannak kinövései a szakmai féltés-A tervezik és^a lakosság közötti, kapcsolat piene^folyhogy pl. a József Attila telepen, az Óbudai kísérleti:lakótelepen F°iy tattunk köz vélemény kutatás, hogy terveink a gyakorlatban megfeleliöt-e, / erre vonatkozólag egy pár példát felsorol Fekete elvtárs/. Ezután Fekete elvtárs beszélt az Intézet elhelyezési problémáiról. Ulrich elvtárs: az Intézet főkönyvelője, pénzügyi vonatkozásban vázolta az intézet anyagi helyzetét, lehetőségeit. Gömöri elvtárs: bevezetőben ismerteti a pártalapszervezet szervezeti TelepTfc'ís’óiTTSrttagságát arányát, ennek megoszlását a mérnökök és a műszakiak között. I X______________________________________________
