Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság VII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1965 (HU BFL XXXV.12.a/4)
1965-06-30
r ... n A politikai tudatosítás háttérben marad a tervszámok tudatosítása mögött. A perspektíva kérdését feltétlenül meg kell,határozni az anyagban. A propaganda munkánkban még több gondot kell forditani a perspektíva bemutatására. Üzem, vállalat viszonylatában a vállalatok perspektivikus tervekkel dolgoznak, ez olyan perspektívát tud adni az üzem egész fejlődését illetően, amely alkalmas arra, hogy erősítse a szocializmusba vetett hitet. Péner elvtárs: A szóbeli kiegészítésben talán lehetne arra a segítségre utálni',’ amit a Pol.Biz. II .féléves munkaterve megjelölt. Üzemi demokrácia, gazdasági demokrácia fejlesztése, é3;etszinvonal emelése, stb. Ezekre külön napirendet fordítunk.Nem csudán_általában a^gazdasági helyzetről, hanem az elosztási helyzetről is kell beszélnünk. A munka-szénínti elosztás szocialista elve nagyon sok helyütt torz. A sajtó vonalat nagyon alá kell huzni, javasolja feltétlelnül és ez nem megy a munkásosztályai történő foglalkozás rovására. Az általános elm leti műveltség fes a belső pártélet demokratizmusa hogyan megy előbbre. A belső pártáiét demokratizmus rínak problémája, stb. Ezt 9. KB már nem tudja közvetlenül tárgyalni, ezt kerületi szinten kell megvitatni. Jeney et.: Egészében - a téma szempontjából - ^nagyon jónak tart ja z anyagot, álapos felmérést ad a kerület helyzetéről és az ideológiai munkában meglévő tennivalókról is szól. Van benne elég sok általánosított tapasztalat, Egy-két dologgal kilehetne egészíteni. Pl. A jelentésben a területek meghatározásánál; lényegében^5 csoportra sorolja a kerület dolgozóit. JDe telán itt kellene kiemelni az ifjúság felé végzett feladatot is. Van külön fejezet ról, de elől kellene mindjárt bemutatni helyzetüket. Az ifjúság felé végzett munkánknál is elég alaposan meg kell nőzn/í a módszert. Ezt vagy kategorikusan kellene_érniiteni, vagy teljesen külön részben megemliteni. Az üzemi demokráciával kapcsolatban is van egy-két észrevétel, mint. a szocialista tudatformálás egyik hathatós része. A tapasztalat azt mutatja, hogy a termelési tanácskozások, amelyek ezen a téren legnagyobb eszközei az üzemi demokráciának, annak fejlesztésének, ezek a termelési tanácskozások még mindig formális vonásokat tartalmaznak. A tervfeladatokat elsorolják, 1-2 jó dolgot mondanak, de kevés helyen sikerül ugy irányítani ezeket a tanácskozásokat, hogy az valótan felkeltse a dolgozók érdeklődését az re üzem termelési problémáinak megoldására. Másrészt pedig ott is hiányosság van a dolgozókkal a módját kell megértetni, magyarázni, nem eléggé értik meg a problémákat, hanem azokat érthető számokkal, a feladatok őszinte feltárásával kellene rávezetni a dolgozókat az tizem termelésének problémáira. A termelési anácskozások előadói nem fogják fel helyesen a kérdést, elnagyolják, nem érthető, hogy mit kell elvégezniöka dolgozóknak ahhoz, hogy a termelékenység jó legyen, tehát^maga a feladat nem eléggé világos. Az a véleménye, hogy az anyagban lévő meghatározáson túl sokkal negatívabban jelentkezik az egyes probléma - mint pl. a kinai események - elég jelentős részre volt negativ hatással, sokan meghasonlottak, stb. Ami a nacionalista megnyilvánulásról szól, ez a jelenség nemcsak a testvérnépekk lebecsülésében és saját magunk felbecsülésében ? jelentkezik, hímem sok tekintetben ugyanilyen hatással egyes tőkés országok túlbecsülésében is, azok eredményeinek felületes, nem elég ala' pos és mely megítélésében, a felszínen látott dolgok alapján. A felszínen mozgó jelenségeket mint az életszínvonalat túlbecsülik. Szó van arról, hogy sok vita folyt a munkásosztály vezető szerepének értelmezése körül. Véleménye szerint ez a kérdés hosszú távon fog még vita lenni, még sokáig vitatott kérdész lesz, mert olyan hatások - töké tábor, belső különböző dolgok, stb. - s ez nagyon alapvető kérdés. f | _____________________________________________________________________——J
