Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság VII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1965 (HU BFL XXXV.12.a/4)
1965-06-30
r ... ? Nagyon fontos, hogy ez a kérdés tisztein és világosan áll.ion mindenki előtt és ne egyes jelenségeken keresztül von/janak le következtetést, amelyek alapjábanvéve helytelenek. Ezt a kérdést nem lehet egy kampánnyal lezárni,ezt naponta, szinte állandóan elő kell venni hosszú ideig;^ a nemzeti egység-politikának a pártonkivüliek részéről történő előretörése helyzetéről - ez két oldalú dolog, egyrészt a kommu- i r nisták oldaláról, másrészt a másik oldalról; a pártonkivüliek részé-' ről is van igény. \ Katona et.: Valami pontosabb meghatározás, menetrend kellene, hogy fe az üzemi alapszervezetek megtalálják a feladataikat. Az ideológiai részt pontosabban kellene a területre alkalmazni, meghatározni. A terv rendkívülokos, körültekintő képet ad arról, amely nekünk kell a feldolgozáshoz. Ez után logikusan annak kell következnie, hogy arra adjon választ, hogy ebben a különböző ideológiai kérdések sajátosan hogyan vetődnek eí. Nem ez következik a II. fejezetben. Megítélése szerint erre nincs szükség, mert az összes pontokat nem tudjuk elmondani ebben az anyagban. Kevesebbet mondunk akkor vele, s célt tévesztő volna. Ennek a résznek ugyan olyan pontos földre zot kellene adni, ^mint a ^bevezetőnek. A KB legfőbb megállapításai, - általános megállapításai - a kerületre is vonatkoznak. Tehát a sajátosságokat kell ebben feltüntetnünk. A III. fejezet alatt a nyugati behatásra hallatlanul jó, megragadóan éreztetővé válik, javasolja felvenni, kimutatni tételenként, hogy sajátosan hogyan vetődik fel politikai kérdés. A kerületben számottevő ktsz; kisiparosa van, ez a réteg gondolkodásában magával hordja a túlzott anyagiasságot. Meg lehetne állapítani, hogy van egy számottevő rész, ahol a kispolgári önzés táptalaja még megvan. Akkor máris van egy terület, ahová kell gondolni. Azutfe itt vannak az oktatási intézmények, sajtók, amik sokkal jobban reagálnak az ideológiai kérdésekre, mint más rétegek. Ezekre is másképpen hat a fellazítás. Ezek hozzáférnek olyan információkhoz, amelyekhezmás rétegek nem is tudnak hozzájutni. /Különböző nyugati sajtókhoz / Nyugodtan minősíthetnénk ezt a tervet módszertani tervnek is. Péner et.: Javaslatot tesz. Túl sok pr konkrétumot a II. fejezethez felvenni nem tudunk. A II. és III. fejezeteket javasolja összevonni. A két kérdést összevontan, a nemzetközi kommunista mozgalommal kapcsora ‘ latos problémákat ugyanazok, mint a KB ideológiai irányelveiben vannak rögzítve, ebben a következő feladataink vannak, a sajátosságaink figyelembevételével. I fejezet maradna, a II. fejezet az irányelvekhez hasonlóan szabja meg a feladatokat és folytatnárík a II. fejezettel, a nemzetközi sseeíalista osztályharc problematikájával és akkor élesen külön álló rész lenne. Csicsay et.: A szóbeli kiegészít őben lesz mód választani. Járható ut az volna, hogy elsősorban ott próbáljuk olyan képet adni, ahol,amely a kerület sajátosságait jobban mutatja. Péner et. által tett javaslat a legelfogadhatóbb, mert arra nem tudnánk^választ adni, hogy rétegekre bontva a fő kérdéseket, sajátos problémákat, az miként hat. Katona et. és más elvtársak részéről is felvetődött az a javaslat, i igény, hogy inkább módszertani irányelvekként kell ezt felfogni és igy _ segitséget adni a feldolgoz fishoz .Nemcsak azért, mert a KB módszertani oldalról fogta fel a kérdést, a Bp~I PB túlnyomó többségében tartalmi kérdésekkel is foglalkozott, de itt egyszerűen az anyag feldolgozásának a formáiról beszélünk és csak ezzel foglalkozni ez az ideológiai munkánknak az elsekélyesedését vonná magaután# Arra próbál# juk ösztöhözni az alapszervezeteket, hogy ők még tovább szűkítsék a témák körét, amelyek a feldolgozás során taggyűlésen volnának megtárgyalva. Valamiféle segitséget tartalmi vonatkozásban nekünk kell adni az alapszervezeteknek. Tételezzük fel, hogy a testület minden egyes tag L_——>---------------ra i
