Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság VII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1965 (HU BFL XXXV.12.a/4)
1965-06-30
r n módosítást kellene esetleg figyelembe venni. Az anyag szándéka rendkivia jo, amikor rétegenként elemzi a kerület helyzetét, szambaveszi azokat a rétegeket, amelyekre hatni kell, nagyon színvonalas az elemzés, de éppen ebien van a gyengéje is, mert az anyag folytatásából nem derül ki az, hogy az Irányelvek menynyire konkretizálja az egyes elveket, téziseket. Nem kell arra törekednünk, hogy az feráflyelvek megállapításait megyarázzuk, megerősítsük, feanem inkább arról beszéljünk, hogy az irányelvek az e^baz 9rs^ágra vonatkozó megállapításai konkrétan h.<|tyan vetődnek a fon ,k9r^letre. Melyek azok, az irány elvekben rendkívül sokrétű megallapitasai közül azok, amelyek itt sajátosan vetődnek tel. Esetleg problémátikusabban, mint másutt az országban. Inkább módszertani teret kell adni. Abból induljunk ki, hogy mit tud kezdeni ezzel a tervvel egy alapszervi parttitkár, ha a kezébe «rul;.van9ak olyan pontjai, mint az V.fejezet, amely tézisszeen kimondja, mit kell tenni. A VIKik fejezet hasonló képpen h?F tenni a PB~nak> az alapszervi titkároknak és hasonló módon kell megoldani a III-IV. sőt a II. fejezetet mondáSoqLSZ+"d'£:loflai kárdseket tárgyalja. Kissé talán ellent* ra mondatosnak tűnik, de módszertani tervekbe beleillik. Néhány nagyon altalanos elvet el kell mondani a tervben, amely minden egyes pártmunkásra vonatkozik, segíthet nekünk az irányelvek feldolgozásában. Pontosabban^kellene elemezni az ideológiai munka célját, ladat at. Minél nagyobb tömegek bevonása az ideológiai I munka, az ideológiai murikat szorosan összekötni .a napi munkával; Navvrm Iz teljes képbe/i kell bemutatnunk, zunk iavirénffo & “unkasor>zt ély irányában szándékoiák a főfí!?pTL+ t an'azokra a vallalatokra irányit® ' 5 zömében munkások dolgoznak. Mindezek melleti nagyon javasolja - eppen a kerület jellege miatt- hogy. hasonló ideliéiií? vJ'°réh?ÍySt vaiamennyi lap-szerkesztőség. Ugyanis tünk nfn?Í fkáról lévén szó, 6 yik legnagyobb lapkiadó vállalatJídSn? íífe? ? kerületben helyezkedik el, s mivel kevesebbet ta feíi w© ? Jalapszervvel foglalkozni, igy ez a kerület felada■kv hogy legyen. Ezeket a szerkesztőségeket ugy kell kezelni tÍKtSFrfira' mlnt 32 ideológiai mulkábfi oífiSSs' jelentőségű hatasa van, nem közömbös számunkra, hogy ezekben az “i176? Páítfiet f0lyik és hogyan dolgozzák fel re I v 'ek a laP°k közvetlenül a KB irányítása alá tartoznak, ezt azonban a K.B. csak részben tudja ellátni - szinte a napk sajtóra koriatozodik az irányításunk; a belső életükre pedig szinte alig tudunk irányítással hatni, illetőleg foglalkozni, nnkZ+£ÍuS£ °?06ek'“ bnar íul Parado*°nnak tűnik - eléggé messze állnStiíSw, iy?E órteiemben. Ezért nagyon javasolom ezekkel való aktívabb loglalkozast az anyag egesz menetében. §fré+^k1Vtdrfo:'P-kÍe^szít^st általánosnak, hosszúnak tartja. A be- Tp TM a a pgy^dmetTnew lehet fordítani, mint ahogy az van irva.fe fo figyelmet azonban ki kell hangsúlyozni. Ki kell ívaz ^Pfeóipart, a közlekedést - s nem kell. helevenni pl. a szövetkezeteket és a kereskedelmet. Ezt a fő figyelemből teljesen kihagyna, io figyelmet kell továbbá forditani az értelmiségre é az oktatási intézményekre, - amiből pedig bőven van ebben a kerületben - az országos jelentőségű lapszerkesztőségeket. I tényezővel egyetért, bizonyos tekintetben a nemzetközi ? 6 fT? a n9tnzetközá helyzet - véleménye szerint - összefüggő fejezet. Hiányolja az iskoláztatást és az oktatást az anyagból. A harmadik oldalon a gazdasági élet fejlesztésénél tárgyalja az anyag_ a fontosabb feladatokat, ehhez javasolja a minőség és a gazdasági hatékonyság növelését kiemelni. I— ~~~ " fi
