Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság VII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1965 (HU BFL XXXV.12.a/4)
1965-05-05
f ' 9 Dr.Csicsay elvtárs:A félreértések elkerülése miatt azt szeretném megmondanijhogy amit flőző hozzászólásomban elmondtam, azt nem a lap szerkesztőségével kapcsolatban mondtam, illetve nem annak munkájával_kapcsolatban. Az alapszervezeti titkár és vezetőségi tag elvtársak marxista műveltség dolgában magasan kvalifikált elvtársak,mégis félnek bizonyos kérgesekben véleményt mondani, nehogy rájuk süssék, hogy dogmatikusak. Mint a főszerkesztő elvtárs elmondja látják az emberek,hogy harcolnak a különböző nézetek ellen az eszmei— ideológiai egységért/ugyanakkor azt is látják, hogy kulturális területen különböző Írásművek jelennek meg, amelyek megjelenésének helyességét lehetne vitatni.Az ilyen jelenségekből az egyszerű folyóirat olvasó kialakíthat magának egy olyan kepet,hogy következetelenek vagyunk. darvasi elvtárs attól óvja a Magyar Nemzet pártszervezetet, hogy ne riassza el magától a pártonkivülieket,hanem igen óvatosan nyúljon a kérdésekhez, nehogy azt mondják a pártonkivüliek, hogy ki van hangsúlyozva a párt és pártonkivüliek közötti kü- Ionoseg• A másik kérdés a pártonkivüliek érzékenysége ez egyoldalú dolog, kicsit objektiv talajból szármatik. A Magyar Nemzetnél 3 évig volt ugyan pártszervezet,de nem funkcionált, ra most a valasztas után az uj vezetőség nagy ügybuzgalommal, szeretettel elkezdte a szervezeti munkát, tartalmilag is próbál az ideológiai nevelés tekintetében segitséget nyújtani a Szerkesztőségnek, azt se vitatom, hogy követnek el hibákat,de azért, ha nem is mondta Darvasi elvtárs, olyan érzések támadtak bennünk,hogy legyünk óvatosak es legyünk tekintettel a pártonkivüliek érzékenységere, itt nézetekről van szó, ezzel elszigetelődne a pártszervezet. azért a párton kívüliek helyes, ha érzik,hogy van pártszervezet. A partszervezet elkezdett dolgozni, azt teszik,amit a Főszerkesztő igenyel, nem kell inteni a pártszervezetet, hanem arra kell ösztö_ nozni, hogy ezt a munkát ugy végezzék, hogy a pártonkivüliek vegyékudomasul, hogy az eszmei ráhatás kötelessége a pártszervezetnek és vitázik, szembeszáll a téves nézetekkel. Nem tudok egyetérteni Igaz elvtarssal abban,hogy nem kellett volna megjelentetni a Sőtér cikket, hanem az lett volna a helyes,ha a szerkesztőségi megjegyzés oda lettvolna teve melleje, mert tudomásul kell venni,hogy élnek ilyen nezetek az értelmiségiekben még akkor is,ha azok nem jelennek meg X cip O tC D GUI # ta Darvasi elvtárs: Mikor azt mondtam, hogy a pártszervezet vigyázzon nehogy elidegenítse a pártonkivülieket magától, akkor én egy kank?®b gondoltam % JEPető ügyre. Mikor a pártszervezet a KJ3#Illetékeseihez fordult az üggyel kapcsolatba ez nem maradt titok- 1 ba a szerkesztoseg tagjai között, ami nem baj, ha a pártszervezet hivatalosan kivanta tudomására hozni. Pető felhívta Szirmai elvtársat és elpanaszolta neki, hogy a pártszervezet a cikk megjelenésével nem fet egyet,es nem azt mondta, hogy a cikk tartalmával nem ért ff j?eto nem azt tudta ami a valóság volt. Vigyázzunk,mert ff 1 ff £x°orba es rajta keresztül,mivel nem tartotta titckba másokban érzéft’ A partszervezetnek joga volt menni felsőbb szervekhez és igaza is volt,el lehetett volna azonban azt is képzelni. fi SZer6Zet azt vittasuk meg Pető Sándor szerepét, fi i8§?hf2.lnteZni m±nt most, csak ne jutott volna I 40I IrtflBT” 11 I
