Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság VII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1958 (HU BFL XXXV.12.a/4)
1958-01-14
r . ~i Szepes elvtárs: V \y A fegyelmi bizottsági eljárások nemcsak büntető, hanem elsősorban nevelő szerepet kell hogy játszanak. Amikor kéfeégtelenül pártellenes tárgyalásokról van szó, ott nincs probléma. A nevelés különösen az átigazolási kérelmek felülvizsgálása során játsiik szerepet. A párt irányvonalát ebben a kérdésben nemcsak azért tartottuk be, mert be kellett tartani, hanem mert meg voltunk győződve annak helyességéről. Azoknál elsősorban akik feltételezhetően nemcsak hogy nem ellenségek, hanem hivei is a párt nak és csak zavarodottságukból eredt haborzásuk. Ki kellett hámozni hogy most hogyan gondolkodnak. Itt voltak nehézségek és biztos, hogy nem is mindig sikerült, Békésnével 2-3 órát töltöttünk el elvi vitákba. Meg volt a tendencia a bizottságba, hogy az egész embert nézze. Domokosnál mélységes meggyőződésem hogy annak ellenére, hogy nem sikerült pártellenes nézeteket kihozni belőle, nem való a pártba. A másik nehézség az indokolások meghozása. Tudjuk, hogy nagy részük nem • jó. Éppen az olyan kérdésekben,amikor elvi tévelygésekről van szó, nagyon nehéz rábizonyítani . hogy miben vétkes és meggyőző indokolást hozni, hogy a VB tagjai lássak az egész anyagot. Itt következik a VB segitéége, talán úgy, hogy egy tagja állandóan résztvesz az üléseken, vagy adjanak módot a~beszélgetések rögzitésére. Különösen raffinált embereknél. Tettamantiné ügyében nem azért pártfogoltam, mert nekem barátom. Ő keresett fel az ellenforradalom után. Sokat vitáztunk, ennek alapján mertem ajánlani. Képtelenség élő ember anyagát úgy tálalni, hogy valóban meggyőző legyen 3 sorban. Lehetetlenség a légkört, a hangulatot mind hozni. Valahogy meg kellene oldani a fegyelmi bizottság tárgyalásain a jegyzőkönyvezést, vagy magnetofon szallag beállítását. Németországban előírás, hogy azokon a taggyűléseken, ahol fegyelmi ügyekkel foglalkoznak, ott kell lennie a bizottság egy tagjának, az Ítélet hirdetésnél pedig minden esetben a VB egy tagjának.Az alap szervezeteknek be kellene jelentenie hogy mikor tárgyalnak ilyen ügyet és a # fegyelmi bizottság akkor ott helyben megismeri az ügyet. Sokszor volt érzésem hogy liberálisak vagyunk, most viszont túlságosan keményem rámegyünk egy-egy dologra.A gyakorlatban nem lehet általánosítva ilyen követelést levonni. Egy-egy javaslat körül sokszor éles viták y vannak a bizottság tagjai között. Javasolom, hogy olyan esetekben,amikor a bizottság véleménye nem egyhangú, a vita anyaga is kerüljön a VB elé. Kornfeld elvtárs: Lázárnénak: behivattam az elvtársakat, meghallgattam őket, de mivel nem tartozik a hatáskörünkbe, kénytelen voltam visszaadni. Több elvtárs felvetette a j?lentés hiányosságaként a statisztikát, hogy osztály szempontból hogyan néznek ki az elkövetők. Erről tényleg nem ad képet.De csak kétfelé tudtuk bontani: átigazolási ós fellebbezési, vagy polgári ügyekből kifolyókra. Itt szöget ütött a fejembe, hogy akit az alapszervezet nem igazolt áb , és tudjuk, hogy a munkások nagy része nem ment utána, azokkal mi történt. A fegyelmi ü yek zömét a közönséges bűncselekmények tették ki, ezeknek zömét munkások, kisemberek, alkaihazottak tették ki. , Barinkai elvtárs: A VB, de a hozzászólások is azt mutatják, hoy végeredménybe elismerésünket fejezzük ki a fegyelmi bizottság munkája iránt, amit mi kommunisták, mint munkát természetesnek tartunk, de rengeteg idejét veszi el az eÍvtársaknak,^mennyire én ismerem, nincs is restanciája a fegyelmibizottságnak. Az utóbbi időben különösen sok volt az átigazolási fellebbezés. Arra, hogy a VB jóvá hagyja, vagy nem hagyja jóvá a javaslatokat, tettek észrevételt az elvtársak, hogy nem vagyunk képesek megismerni az L- zJ
