Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság VII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1987 (HU BFL XXXV.12.a/3)

1987-04-28

r “i ~ 7 -mert a jelentkező tanulókat esetleg nem képes gyakorlati okta­tási helyekre beosztani. t A vállalati szakoktatók száma a kerület vállalatainál nem je­lentős (kivétel a BKV). Ahol ilyen van, ott is csak elnevezé­sében az, mivel nem pedagógusi besorolásban és többnyire pe­dagógiai végzettség nélkül tevékenykednek. Anyagi és erkölcsi megbecsülésük a vállalati átlagnak megfele­lő, de nem éri el a szakmunkásképző iskolai szakoktatókét. A tanulókkal egyénenként foglalkozó szakmunkások a legtöbb esetben külön juttatást kapnak. Mindenütt megállapítható, hogy a tanulókat igyekeznek olyan szakmunkások mellé beoszta­­ni, akiknek szakmai és emberi kvalitásaik a vállalati átlagnál magasabbak. 2. Tárgyi feltételek Önálló tanműhellyel a vállalatok egy kisebb része rendelkezik csak, a többiek a gyakorlati képzésben lévő I. és II. éves 1 i szakmunkástanulókat többnyire csoportos képzés keretében a vál­lalat profiljának leginkább megfelelő termelő munkákon foglal­­j koztatják. Egyes vállalatok jellege miatt ez sokszor a tanme­neti témák sorrendjének módosításával jár, ami gyakran vet fel pedagógiai problémákat. Ezek ellenőrzése és megoldása az 1 iskola szervező munkájával (pl.: kiegészítő foglalkozás) il­letve a szórvány képzést ellenőrző szakoktató tevékenysége útján történik. A szakmai képzést részben az iskolai állomá­nyú szakoktató, részben pedig a vállalat szakoktatója, szak­munkása végzi. A vállalati tanműhelyek és a képzési helyek felszereltsége, ellátottsága megfelel az adott üzemegység szintjének. A vizsgált vállalatoknál általában nagy gondot fordítanak a * szociális juttatásokra (munkaruha, ösztöndíj, étkezés). Ál­talános tapasztalat viszont, hogy a különböző kiegészítő jellegű szociális lehetőségeket (üdülés, sport, klub stb.) a tanulók elenyésző része veszi igénybe.---------Y-----------_J

Next

/
Thumbnails
Contents