Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság VII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1983 (HU BFL XXXV.12.a/3)
1983-12-21
^ — r n- 5 -E tendencia országos. 1982—ben az élelmiszer es vegyi nagykereskedelmi vallalatoknal a fizikai állomány 41 %-a} a vegyesiparcikk nagykereskedelemben 34 %-a cserélődött. d./ A munkaerőhelyzet általános vonásai, a vállalatok munkaerő gazdálkodása a következőkben összegezhető:- A forgalom és a feladatok növekedése mellett, létszámcsökkenés jelentkezik elsősorban a kereskedelmi hálózatban. A vállalatok komoly erőfeszítéseket tesznek a munkaerő pótlására. Ma azonban a kereskedelmi munka nem eleg vonzó. A kiskereskedelemben a szombati munka, a nagykereskedelemben két- sőt, három műszakos beosztás, a munkahelyek egy részének korszerütlensege, az alacsony keresetek, különösen az eladóknál elriasztják a munkát keresőket. Külön problémát okoz, hogy az üzlet és raktárvezetők vétlen - felelősséggel tartoznak a leltárhiányért, vagy az, hogy a gyermekintézmények zárása nem igazodik az üzletek nyitvatartási idejéhez. Egyes kerületi vallalatoknal is nehéz az üzletek, raktárak folyamatos nyitva'fcar't:asallozi múlhatatlanul szükséges létszám biztositása.- A munkaerő mozgás, a "váltás" rendkivül erősj különösen a fizikai állománynál. Ez a gyakorlottság, a képzettség romlásával jár együtt. A szakképzett dolgozok aranya egy-ket vállalat kivételével lo-15 % -kai romlott es egyidejűleg mérséklődött a tovább tanuló dolgozók száma ms. A hálózati dolgozók tovább tanulásánál a kiskereskedelmi vállalatokon belül ellentétes érdekek hatnak. A középiskolák esti tagozatain hetenként 3 alkalommal, délután 4 orakor kezdődik a tanitás. Az üzletekből nehéz elengedni^a továbbtanulókat, ugyanakkor az üzletvezetői utánpótláshoz feltétlenül szükséges a szakirányú középiskola elvegzese. A munkaerő mozgás nagyon költséges is. Az^újonnan belépők egy része ugyanis néhány hét után kilép, es tulajdonkeppen érdemi munka nélkül kell részükre munkabért fizetni.- A vállalati kollektívák kb. 7o %-á.t képező stabil dolgozókra az elmúlt években egyre nagyobb teher hárult, s munkájuk nehezebbé vált. Külön figyelmet erdemel, hogy a vizsgált vállalatok felénél a 35 alatti dolgozók száma 198o-hoz képest mintegy 15 ^kalácsokként. Ebből a szempontból is kirivó a LOTTÓ Aruház^helyzete, ahol a fiatalok száma 3 ev alatt 4o %—kai mérséklődött. ' - A vállalatok különböző szervezési megoldásokkal, mint az üzletek szerződésbe, ill. bérbe adásavai, munkaerő atcsoportositásával, műszakbeosztások változtatásával, es I | ~ ■ w~ \, ' - - ■ - - —• - ■ - — - - - - - - - - —-----— — —--------
